BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
von der leyen

Ursula von der Leyen és Manfred Weber rátámadt Orbán Viktorra – amit tőle kaptak, azt egy életre megemlegetik

Számos szürreális pillanat játszódott le szerdán Strasbourgban, amikor az Európai Parlamentben hallgatták meg Orbán Viktort. Az egyik ilyen az volt, amikor Ilaria Salis szónokolt. Ő az egyik antifasiszta, aki Budapesten járókelőket vert meg, amiért 15 hónapot előzetesben is töltött. Úgy szabadult, hogy befutó helyre tették az európai parlamenti listán, így mentelmi jogot nyert. Ugyancsak furcsa volt látni, hogy Ursula von der Leyen az elvileg semleges Európai Bizottság elnökeként milyen élesen támadja a magyar miniszterelnököt, aki viszont nem maradt adós a válasszal. Részletes összefoglaló a majdnem négy órán át tartó vitáról.

Előzetesen nem lehetett biztosra venni, de aztán percek alatt kiderült, hogy az Európai Parlament szerdai strasbourgi ülése csak névleg szól az EU jövőjéről, valójában Orbán Viktor és a magyar kormány sarokba szorítása a cél.

von der leyen
Ursula von der Leyen és Manfred Weber szembetalálta magát Orbán Viktorral – amit tőle kaptak, azt egy életre megemlegetik / Fotó: NurPhoto via AFP

A magyar kormányfőt azzal az ürüggyel hívták az EP-be, hogy bemutassa a magyar elnöki programot, miután az év végéig Magyarország tölti be az unió soros elnöki posztját. A tagállami elnöki programok prezentálása hagyományosan az EP előtt, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében történik meg, vagyis teljesen bevett gyakorlatnak tűnt a magyar miniszterelnök invitálása.

Ursula von der Leyen és Manfred Weber rátámadt Orbán Viktorra

Szokásosan is indult a szerdai program. Miután az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola köszöntötte Orbán Viktort, ő kapott szót és nagyjából húsz percben felvázolta, mi a magyar elnökség menetrendje, milyen célokat tűzött ki maga elé. Ezeket részletesen ebben a cikkben foglaltuk össze.

A magyar kormányfő neutrális volt, egyértelműen az EU versenyképességi problémáira fókuszált, a bevándorlás kérdését sem hangsúlyozta túl. Ezért is volt meglepő, hogy a válaszra emelkedő bizottsági elnök, Ursula von der Leyen milyen vehemenciával támadta személyében Orbán Viktort úgy, hogy közben akár csak egy szót is vesztegetett volna a magyar elnökségi programra, amelynek a taglalása okán gyűltek össze eredetileg Strasbourgban.

Ursula von der Leyen beszéde tényleg nagyon furcsa volt, az Európai Bizottság elnöke ugyanis pozíciójából fakadóan a semlegesség őre, nem politikai ellenfele a tagállami vezetőknek. Ezúttal viszont olyan hangot ütött meg, mintha egy politikai erő vezetője opponálná a politikai ellenfelét. Szinte azonnal a magyar miniszterelnök fejére olvasta, hogy még mindig vannak olyanok, akik az ukrán háborúért nem Putyint teszik felelősség, hanem Ukrajna szabadságvágyát.

Hadd kérdezzem meg, a magyarokat okolják az ’56-os szovjet invázióért?

Nincs olyan európai nyelv, amelyben a béke a megadással, a szuverenitás pedig a megszállással lenne azonos – fogalmazott, majd leszögezte, hogy az EU továbbra is pénzzel és katonai felszereléssel támogatja Ukrajnát. De itt nem állt meg, és változatlanul Magyarországot és a magyar kormányt ostorozta. Azt rótta fel, hogy elsodródik a belső európai piacról. Szerinte a magyar kabinet diszkriminálja az uniós cégeket, jobban adóztatja őket, exportmegszorításokat jelent be a semmiből, és önkényesen ellenőrzi, akadályozza őket, miközben egy szűk kört pedig segít. „Az egy főre vetített magyar GDP az összes szomszédos országéhoz képest lemaradt” – szúrt oda.

De azért is kikelt magából, mert Magyarország orosz kőolajat vásárol, amire egyébként az Európai Bizottságtól kapott engedélyt. Ezt most Ursula von der Leyen piszkos orosz üzemanyagnak nevezte, és miközben Európa diverzifikálja az energiaforrásait, Magyarország csak az alternatívákat keresi, hogyan tud továbbra is együttműködni az oroszokkal.  

Majd áttért a migrációra. Először is kijelentette, hogy a migrációs csomagot végre kell hajtani. Ezen a ponton már kifejezetten Orbán Viktorhoz szólt. „Miközben ön azt állítja, hogy védik az európai határokat, embercsempészeket engedtek szabadon a börtönökből. Ezzel éppen a problémát dobják át a határon. Ráadásul a magyar kormány orosz állampolgárokat hív be az EU-ba ellenőrzés nélkül. Ez az új magyar rendszer biztonsági kockázatot jelent. Ahogy az is, hogy engedélyt ad a kínai rendőrségnek, hogy eljárjon Magyarországon. Ez a kiskapu kinyitása a külső beavatkozás előtt” – sorolta a magyar belpolitikából már ismert vádakat Ursula von der Leyen.

Végül a magyaroknak azt üzente, hogy egy közös család vagyunk, a történetünk is közös. Az Európai Bizottság elnöke ismét helyet foglalt, de Orbán Viktor még távolról sem szabadult fel a kritikák alól. A helyét ugyanis Manfred Weber, az európai néppárt elnöke vette át. Ő még keményebben esett neki a magyar miniszterelnöknek. „Sokkoló, hogy a beszédében nem hozta szóba Ukrajnát. Hogyan tud együttműködni az agresszorral? Talán a magyarok ’56-ban hibát követtek el, amikor szembefordultak a szovjetekkel? Ön a háború kitörése előtt közvetlenül járt Moszkvában. Putyin talán megmutatta önnek a katonai terveit? Most is ott járt, utána egy gyerekkórházat bombáztak le az oroszok. Ez annak a szakpolitikának az eredménye, amelyet képvisel. Nem békemissziót vitt, hanem hatalmas provokációt.”  

Közölte, hogy Magyarország izolálódott, és senki nem akar találkozni a magyar kormánnyal, ahogy Budapestre se megy senki. Magyarország egyedül van, a periférián. Miközben Orbán azt hangoztatja, hogy ő az új konzervatív vezető, nem ő nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hanem a néppárt és Ursula von der Leyen. „Mi irányítjuk és vezetjük Európát, maga pedig nem patrióta, csak egoista és nacionalista. Egy igaz kereszténydemokrata sose lenne Putyin bábja” – vágta a magyar miniszterelnök fejéhez.

A szidalmak még mindig kitartottak. Manfred Weber szerint a korrupció meggyilkolja a magyar jövőt. Szerinte négyezer tanár hagyta el a pályáját a szörnyű körülmények miatt és 400 ezer magyar emigrált. „Magyarországnak jobb sorsa kell hogy legyen. Ahogy Lengyelországban Tusk Jaroslaw Kaczynskit, úgy győzi le önt is Magyar Péter. Ő a jövő” – fejezte be felszólalását a néppárt elnöke.

Ursula von der Leyen és Manfred Weber ezt egy életre megemlegetik

Címszavakban érdemes megörökíteni, milyen további kifogások hangoztak el Magyarországgal szemben szerdán Strasbourgban. Iratxe Garcia Pérez, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségnek elnöke azért fakadt ki, mert Orbán Viktor nem áll ki az LMBTQ-jogok mellett, s szerinte megszüntette azokat a törvényeket, amelyek a nőket védik. Bezárja a kapukat azok előtt, akiket üldöznek. Nincs sajtószabadság, bírói függetlenség, van viszont infláció. „A saját országát se tudja működtetni, de az EU-ra mutogat. Ez a szélsőjobb receptje.”

Valria Hayer, a Renew Europe Group színeiben azzal szólította meg a magyar kormányfőt, hogy tudja, hogy nincs hozzászokva ahhoz, hogy számon kérik a parlamentben. Szerinte el kell venni Magyarország szavazati jogát a tanácsban, mert nem lehet tovább tűrni a zsarolását. A zöldektől Terry Rentke azt mondta, Orbán Viktort be sem szabadott volna engedni az Európai Parlamentbe. „Nem látjuk szívesen. Magyarországon mindenki meg van félemlítve, az LMBTQ-kisebbség terrorban él.”

A baloldal német képviselője, Martin Schirdewan szerint Budapesten tartják meg minden évben a legnagyobb náci felvonulást, majd azt követelte, hogy a nem bináris nemi identitású Maja T.-t – akit Magyarországon tartanak fogva, miután azzal vádolják, hogy részt vett az antifasiszták által szervezett rajtaütésekben Budapesten, amelynek során több egyszerű járókelőt súlyosan bántalmaztak, azt feltételezve, hogy nácik – adják ki Németországnak. Többé pedig senkit se adjanak ki Magyarországnak, mert nem jogállam, éppen ezért soha nem is vehette volna át a tanácsi elnökséget.

A nagyjából egy órán át sorolt vádak után Orbán Viktor újra lehetőséget kapott, hogy reagáljon. Azzal kezdte, hogy szívesen vitatkozott volna a magyar elnöki programról, de az láthatóan senkit nem érdekel. Ezt nem rója fel az európai parlamenti képviselőknek, mert ők csak politikai intifádát akartak tartani, ahol visszamondják a baloldal összes hazugságát. De Ursula von der Leyen beszéde már meglepte.

Vannak nézetkülönbségek köztük, ezeket szándékosan nem hozta szóba, mert most az EU-ért végzik a munkát. Szerencsétlennek tartja, amit csinál, hogy ezeket rávetíti az elnökségi munkára. Ez nem helyes – hívta fel a bizottság elnökének figyelmét. Régebben ilyet sosem tett az Európai Bizottság elnöke, mivel a bizottság semleges testület, és éppen az a dolga, hogy őrködjön a semlegesség felett, és félretolja a politikai szempontokat. De az elnök asszony most politikai fegyvert használt, amellyel a jobboldaliakat támadja.

A magyar miniszterelnök szándékosan kerülte Ukrajna témáját, de ha már így alakult, akkor beszélhetnek róla. 

Minden ’56-tal való összehasonlítást a leghatározottabban visszautasítok. Ez nemcsak tévedés, hanem meggyalázása az ’56-osok emlékének. Nincs semmi közös az orosz–ukrán háborúval

– mondta.

Már az angolszász sajtóban is elfogadott igazság, és csak a háborúpárti politikusok tagadják, hogy ha Európa győzni akar, akkor először elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy elismerje, vesztésre áll. Ez a helyzet, mégis úgy tesznek, mintha nem így lenne. Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság elnökének is köszönhetően

  • meggondolatlan,
  • téves számításon alapuló
  • és elhibázott stratégiával

vágott bele a háborúba. Ha győzni akar, ezt meg kell változtatnia. Minden háborúban kell diplomácia, kommunikáció és kapcsolattartás. Ha ezt elmulasztják, egyre mélyebbre csúsznak, egyre többen halnak meg. „Ezzel a stratégiával nem lesz megoldás a harctéren, álljanak a béke, a tűzszünet mellé, mert különben rajta fogunk veszíteni mind” – tette hozzá.

Ursula von der Leyennek azt mondta, méltánytalan az a vád, hogy kiengedték az embercsempészeket. Letartóztatják őket, kitoloncolják, és ha még egyszer bejönnek Magyarországra, kétszer akkora büntetést kapnak. Elismerés járna ezért, nem bírálat. Manfred Webernek címezve jelezte, hogy Magyarország sose fog beletörődni abba, hogy az EU-egység azt jelenti, hogy ráparancsolnak: fogja be a száját, ha valami nem tetszik. „A magyar parlamentben kétharmadunk van, de ott sose történhet meg az, ami itt igen, hogy az ellenzék ne kapja meg a neki járó bizottsági pozíciókat. Maguk viszont éppen ezt tették a patriótákkal. Ezek után képtelenség, hogy önök oktassanak ki demokráciából.”

Azt is megcáfolta, hogy senki nem állna szóba a magyarokkal. „Ön ezt állítja, ami súlyos sértés azokra, akik mégis megtették. Mert ezek szerint ők a senkik. Az ön német kancellárja, a francia elnök, az olasz miniszterelnök. Ők a senkik. Ön zárójelbe teszi a valóságot. Nem a magyar kormányzópárt nyerte meg az európai parlamenti választásokat? Mi 45 százalékot kaptunk, az ön pártja 30-at Németországban. Akkor ki nyert itt, Weber úr?” – szegezte neki a kérdést.

De ha már a néppári elnök nem riadt vissza a személyeskedéstől, akkor Orbán Viktor is személyében kritizálta. Azt mondta neki, hogy a harag rossz tanácsadó. „Tudjuk, mi a kettőnk közötti konfliktus alapja: 2018-ban jelentős szerepem volt abban, hogy nem ön lett az Európai Bizottság elnöke. Pedig támogattam volna, meg is ígértem önnek. Csak aztán azt nyilatkozta, hogy nem akar a magyarok szavazataival elnök lenni.”

Hát, nem lett, ezért haragszik rám. Ott akar ülni, ahol most Ursula von der Leyen. De ezen én nem tudok segíteni.

A magyar kormányfő sajnálja, hogy Manfred Weber emiatt hungarofób emberré vált, és éppen ezért nem is tudja komolyan venni a megjegyzéseit, mert összekeveri a személyes sérelmeit az EU-vitákkal. 

Így kerüli meg az orosz szankciókat az EU

Orbán Viktor részletesen reflektált az orosz elköteleződésre vonatkozó kifogásokra. Szerinte hipokrácia esete forog fenn. Megnézte, mennyi orosz dolgozik a nagy nyugat-európai országokban, ha már azzal gyanúsítják Magyarországot, hogy oroszokat hoz be. „Mennyi orosz dolgozik Németországban? Nálunk 7000. Németországban 300 ezer. És ön vádol engem, elnök asszony? Perez elnök asszony! Spanyolországban 100 ezer orosz van, Franciaországban 60 ezer. És Magyarországot veszik elő 7000 miatt? Fair ez?” – vágott vissza.

Ahogy a gazdasági kapcsolatokat is asztalra tette. Szerinte Magyarország transzparensen kereskedik, de mi a helyzet Nyugat-Európával? Számos ország Ázsián keresztül, fedett módon bizniszel az oroszokkal, kikerülve a szankciókat. Az EU most havonta egymilliárd dolláros pluszban zár bizonyos közép-ázsiai országokban a háború előtti időszakhoz képest. Vajon miért? Így kerülik ki a szankciókat. A nyugati országok a háború kitörése óta nyolc és fél milliárd dollárt fizettek török és indiai finomítóknak, akik orosz olajat dolgoztak fel. „És bennünket kritizálnak? Ez hipokrácia. Tavaly 44 százalékkal több orosz kőolajat vettek, mint egy éve. Ez után pedig 1,7 milliárd dollár adóbevételhez juttatták az orosz költségvetést. Önök vádolnak, miközben önök finanszírozzák az oroszokat?” – mutatott rá.

Pontokba szedve a további vádakra adott miniszterelnöki válasz:

  1. A spanyol Pereznek a magyar gazdaság kapcsán. „Némi tényismeret nem ártana, az ismerethiány nem jó pozíció. Magas adókat mond, miközben 15 százalékos jövedelemadó-kulcsunk van. A magyar gazdaság növekedése kétszer akkor, mint az uniós átlag. A tények nem számítanak?”
  2. A francia képviselőnek a magyar alkotmányos rendszerről. „Fogadja el, jogunk van a saját alkotmányunkhoz. Nem felel meg a valóságnak, hogy hátrányosan kezelne egyes népcsoportokat az életvitelük miatt. Egy dolgot viszont tesz, hiába nem tetszik ez önnek, így fog maradni. Védi a családokat, a gyerekeket, a házasságot, ami egy férfi és egy nő szövetsége. Sőt, az apa férfi, az anya nő. Jogunk van ehhez a szabályozáshoz, ne vitassa el.” 
  3. Korrupciós vádak. „Visszautasítom, de ha akarják, belemehetnek a személyeskedő vitába. De ezt biztos ez a testület akarja lefolytatni? Van szakértelmük a korrupcióban. És akkor ők akarnak kioktatni bármilyen tagállamot? Ezt komolyan gondolják?”
  4. Rengetegen hagyják el Magyarországot. „Ez nem igaz. Pont annyian dolgoznak nálunk külföldön, mint Ausztriában. Onnan is menekülnek? Ez rossz propaganda.”
  5. A magyarországon fogva tartott köztörvényes antifasisztákról. „Tiszteleben tartom, hogy ön antfasiszta. De szót emel egy német állampolgárért, aki Magyarországon, a nyílt utcán emberekre támadt, mert nem tetszett a kinézetük? Ez náci tempó, ezt gondolják át. Nem lehetséges, hogy elengedjünk ilyen embereket.”

Orbán Viktor azzal zárta a viszonválaszát, hogy nem azért ment Strasbourgba, hogy ezekről beszéljen, esze ágában sem volt. Az elnökségi programot akarta bemutatni, el akarta mondani, hogy baj van a versenyképességgel, a migrációval, és van néhány javaslata, amelyeket jó lenne, ha az Európai Parlament is támogatna. „Önök a pártpolitikai összecsapást választották, amit mélyen sajnálok. De nem fogok adós maradni önöknek, egyikőjüknek sem. Ha megtámadnak, meg fogom védeni a hazámat” – szögezte le végezetül a magyar miniszterelnök.

Ezek után még az egyes képviselők hosszan emelkedtek szólásra, a teljes esemény csaknem négy órán át tartott. Ezalatt sok szürreális pillanat játszódott le, az egyik ilyen az volt, amikor Ilaria Salis szónokolt. Ő az a másik antifasiszta, aki szintén részt vett a budapesti verésekben, 15 hónapot előzetesben is töltött. Úgy szabadult, hogy befutó helyre tették az európai parlamenti listán, így mentelmi jogot nyert. „Ismerem Magyarország legsötétebb oldalát, voltam ott börtönben előzetesben súlyos körülmények között. Több ezer antifának köszönhetem, hogy most itt állhatok szabadon. Magyarország olyan soros elnök, amely nacionalizmussal akarja tönkretenni az EU-t. Ott bevett dolog a rasszizmus, és nagyon szoros kapcsolatot ápolnak a szélsőjobbal világszerte. Szolidáris vagyok Maja T.-vel, nem szabad együttműködni Orbánnal” – ezzel zárta volna a beszédét.

Csakhogy úgynevezett kék kártyás kérdést kapott a képviselők közül. Ezzel akár szembesíthették is volna az általa elkövetett erőszakos bűncselekménnyel. Csakhogy Ilaria Salis elutasította a kérdést, és helyet foglalt.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.