Bemutatjuk Németország következő kancellárját: ő lesz Olaf Scholz utódja
Friedrich Merz 25 éve vár arra, hogy német kancellár legyen, és a legjobb esélye már csak hónapok kérdése. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az egyértelmű befutó Európa legnagyobb gazdaságának vezetésére, miután Olaf Scholz szétrobbantotta koalícióját, és előrehozott választásokkal kénytelen szembesülni. A jobbközép párt a felmérések szerint jócskán vezet, támogatottsága csaknem kétszerese Scholz szociáldemokratáiénak.
Merz érzi a lehetőséget, és arra ösztönzi Scholzot, hogy gyorsítsa fel az előrehozott választásokat; a jövő héten bizalmi szavazást indítványoz a Bundestagban, a német parlament alsóházában. Scholz viszont korábban közölte, hogy január 15-ig várni akar, arra hivatkozva, hogy kormányának – bár kisebbségben – addig még számos fontos törvényt kell elfogadnia.
Fontos, hogy most nagyon gyorsan visszaadjuk a német Bundestag összetételének felelősségét a választók kezébe
– mondta Merz csütörtökön Berlinben újságíróknak a parlamenti frakciójának ülése után.
Merz, a régi vágású konzervatív
Merz egy régi vágású német konzervatív. Közel áll a Nyugat üzleti elitjéhez, és karrierjét az állam eladósodása és a bevándorlás elutasításának politikája jellemzi – pont ezek miatt került konfliktusba a CDU politikáját évtizedekig meghatározó Angela Merkellel.
Merz szándéka, hogy mielőbb tartsanak előrehozott választásokat Németországban, egyszerre szól ambícióról és aggodalomról.
A 68 éves politikus hírhedt arról, hogy lobbanékony, és megosztó megjegyzéseivel kockáztatja a választók bizalmát. Kemény kijelentései miatt a negyedik helyen áll az ország legnépszerűbb politikusainak rangsorában, két konzervatív kollégája mögött, de így is megelőzi Scholzot és a Zöldek elnökét, Robert Habecket.
A mérsékelt politikájával kapcsolatos kritikái miatt Merkel 2002-ben leváltotta őt frakcióvezetői tisztségéből. Merz ezt követően
elhagyta a politikát, egy neves ügyvédi irodához csatlakozott, majd később a BlackRock amerikai alapkezelő német vagyonkezelőjének felügyelőbizottsági elnöki tisztségét töltötte be.
Miután a CDU 2021-ben vereséget szenvedett Scholz szociáldemokratáival szemben, némi átmeneti időszak után átvette a párt irányítását, és jobbra húzta azt. Ellenzéki vezetőként szüntelenül támadta Scholz kormányát a megengedő migrációs politika és Németország lassú növekedése miatt. Pont ez az a két égető kérdés, amelyet a kancellári székbe kerülve meg kellene oldania. A német gazdaság idén immár második éve lesz recesszióban, az ipar, főleg az autóipar hanyatlik, az Egyesült Államokkal kereskedelmi háború fenyeget, az ukrán háború pedig továbbra is tombol. Merz egy klasszikus konzervatív választ adna minderre:
alacsony adókkal, kevesebb szabályozással és megkurtított szociális kiadásokkal. Íme a főbb kérdésekkel kapcsolatos álláspontjai.
Gazdaság – klasszikus konzervativizmus
A pénzügyi szektorhoz szorosan kötődő Merz a vállalati deregulációt és az alacsonyabb adókat támogatja. Annak érdekében, hogy teret teremtsen a nagyobb állami beruházásoknak, valószínűleg a jóléti és nyugdíjjuttatások megnyirbálására törekedne, ami a társadalmi feszültségek kiéleződésének kockázatát rejtené magában.
Nemrégiben felháborodást keltett, amikor több „tiszteletet” követelt a vagyonukat élvező emberek számára. Merz maga is jómódú, rendszeresen repül rendezvényekre a magángépével.
Egy Merz vezette kormány várhatóan olyan reformcsomagról fog megállapodni,
amely erősíti a kínálatot és a keresletet, és nagyobb teret enged az állami beruházásoknak
– mondta Holger Schmieding, a Berenberg vezető közgazdásza. Merz kizárta az adóemelést, és azt tervezi, hogy ragaszkodik az ország szigorú adósságlimitjéhez.
Kijönne Trumppal
Scholz sosem csinált titkot abból, hogy jó viszonyt ápol Joe Biden amerikai elnökkel, és ez Donald Trumppal meglehetősen feszült viszonyt eredményezhetett volna a Fehér Házba való visszatérése után. Mint üzleti tapasztalattal rendelkező konzervatív kolléga, Merz valószínűleg jobban kijönne a republikánus elnökkel, aki első ciklusa alatt gyakran kifejezte csalódottságát Németország NATO-kiadásainak szintje miatt.
Merz képes lenne Trump elnökkel azonos szemmagasságban beszélni
– mondta Johann Wadephul CDU-s törvényhozó szerdán. Mindkettőjükben közös a Kínával szembeni mély bizalmatlanság is. Merz többször figyelmeztetett arra, hogy Kína kockázatot jelent a német biztonságra, és bírálta Scholzot, amiért túlságosan engedékeny Pekinggel szemben.
Migráció – szigorú korlátozások
Merz már régóta szigorúbb migrációs álláspontot követel, és a szíriai menekültválság idején Merkel „nyitott ajtók politikája” teljesen kiverte nála a biztosítékot. Szinte biztosan megszorítaná az illegális migrációt, és kevésbé nyitottá tenné Németországot a menekültek előtt. Szigorú menekültügyi politikáját jelzi az a megjegyzés is, amellyel az Ukrajnából érkező háborús menekülteket „szociális jóléti turistáknak” nevezte.
EU – fasírtban Von der Leyennel
Bár Merz politikai karrierjét az EU parlamentjének tagjaként kezdte, és szoros kapcsolatot ápol a brüsszeli tisztviselőkkel, nem valószínű, hogy sokkal mélyebb integrációt fog szorgalmazni, és ellenzi a közös adósság bármilyen formájának gondolatát. Feszült a viszonya Ursula von der Leyennel, aki szintén a CDU tagja, viszont korábban Angela Merkel szoros szövetségese volt, olyannyira, hogy Merkel emelte őt a hatalomba az EU Bizottság élén.
Ukrajna örülne neki
Merz szívesen látott szövetséges lehet Kijev számára. Scholzcal ellentétben ő szorgalmazta, hogy Ukrajnát igenis lássák el nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal. A CDU vezetője emellett Németország védelmi kiadásait 52 milliárd euróról mintegy 80 milliárd euróra akarja növelni, bár azt nem tette hozzá, hogy erre miből lenne pénz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.