Elkeserítő, ha igaz – csődöt mondhatott a Mentőszolgálat
Szabad kocsik hiányában harmincöt egyidejű budapesti riasztáshoz nem tudtak mentőt rendelni – erről a Mentődolgozók Szövetsége elnöke beszélt az ATV-nek. Lengyel Tibor azt állítja, az eset egyáltalán nem egyedi, a probléma rendszerszintű. Győrfi Pál ugyanakkor azt mondta a csatorna híradójának, a mentésirányítás jól működik, a Mentődolgozók Szövetsége pedig félrevezeti a nyilvánosságot, és le akarja járatni a szolgálatot.
A Mentődolgozók Szövetsége szerint a közelmúltban előfordult, hogy
Budapesten az OMSZ-nél 35 riasztás várakozott egyszerre, mert nem volt szabad mentőegység, amelyet küldeni tudtak volna.
A szövetség elnöke az ATV híradójának úgy fogalmazott: ismeri a mentésirányítót, aki lefotózta és elküldte neki a képernyőképet a központból. Lengyel Tibor szerint ez az eset nem egyedi.
A vezetőségnek a hibája az, hogy ez a rendszerszintű probléma megvan. És ha bebizonyításra kerülne az, hogy itt rendszerszintű probléma van, hogy ők elismernék azt, hogy ez így van, akkor az rögtön a vezetőség felelősségét vetné fel. És ha ez felvetődik, akkor onnantól megkérdőjelezhetővé válna az alkalmasságuk – és egyben a pozíciójuk
– állapította meg, kiemelve,
az a legnagyobb gond, hogy az emberek kisebb problémákkal is a mentőket hívják.
Szerinte erre egy szakmai anyagot kellene az OMSZ vezetőségének összeállítania, ami védi az irányítókat.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint a kapacitáshiányra többféle magyarázat van. „Ez három okból lehet:
- az egyik, hogy túl sok olyan hívás van, ami nem mentőhívás – nagyon nagy a terhelés, a nyomás a mentőszolgálaton.
- A második, az az elégtelen személyzet, és
- a harmadik, amikor a mentőegység nem tudja időben a beteget lerakni a kórházban, így nem tud időben felszabadulni, mert annyira túlzsúfoltak az intézmények.
A TASZ jogásza a csatornának arról beszélt, a mentő igénybevétele szükség esetén alapjog mindenki számára, az viszont nincs meghatározva, hogy mennyi idő alatt kell kiérnie. Lebedi Réka szerint nagy kérdés, hogy a bíróság hogyan értékelné ha kapacitáshiány miatt az ellátás késik, és az egészségromláshoz vagy halálhoz vezet.
„Az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi ellátást az államnak mindig a teljesítőképességhez mérten kell megszervezni, az pedig hogy az állami teljesítőképességnek hol van a határa, vagy hogy mi az, ami elvárható az államtól, az nagyon nehéz kikényszeríteni ilyen egyedi jogvitákban. Ezért nagyon nehéz ez a kérdés” – magyarázta. Lebedi Réka hozzátette: arra buzdítják az embereket, hogy súlyosabb következmények esetén kérjenek képviseletet és forduljanak bírósághoz.
Győrfi Pál úgy reagált, a szakszervezet értelmezése félrevezető, a várakozó feladatok száma percről percre változik, a sürgős esetekhez mindig gyorsan küldenek kocsit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.