BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A finn aknák az orosz katonákat tartanák az 1300 kilométeres határ túloldalán, nem a bevándorlókat

Ha sok volt a magyar határkerítés: a finnek aknákat telepítenének

A tömeges migrációt emberbaráti megfontolásokból pártolók közt megrökönyödést váltott ki a magyar határkerítés felépítése. A finnek aknákat telepítenének, igaz, hogy nem a bevándorlókra, hanem az orosz katonai fenyegetésre hivatkozva.

Hatékonyabb módszert talált a felépítése idején megrökönyödést kiváltó magyar határkerítésnél a nem kívánt behatolók ellen Finnország. Korábban az országban betiltott eszközöket, aknákat telepítenének az orosz határra, néhány hónappal azután, hogy törvényt fogadtak el a kopogtató migránsok elutasítására ugyanott.

A finn aknák az orosz katonákat tartanák az 1300 kilométeres határ túloldalán, nem a bevándorlókat
A finn aknák az orosz katonákat tartanák az 1300 kilométeres határ túloldalán, nem a bevándorlókat / Fotó: AFP

Finnország korábban kivezette gyakorlatából az aknák alkalmazását, miután 2012-ben csatlakoztak az ezek használatát, felhalmozását, gyártását és átadását tiltó Ottawai Egyezményhez.

Határozat vagy jogszabály erről egyelőre nem született, Petteri Orpo miniszterelnök azt közölte a Bloomberg jelentése szerint, hogy az elképzelést az aknák újrabevezetéséről meg kívánja tárgyalni a kormányával, a parlamenttel és Alexander Stubb államelnökkel.

Finnország tavaly csatlakozott a NATO katonai szövetséghez, miután Oroszország ukrajnai inváziója felerősítette a történelmi gyökerű félelmeket a hatalmas szomszéddal szemben. Finnország népessége 5,6 millió, a töredéke az orosznak, ugyanakkor 1300 kilométeres közös határt kellene megvédeniük a NATO keleti végvidékein. Háború idején 280 ezer finn lenne mobilizálható a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint. 

A kiszállásra az Ottawai Egyezményből erősödik az igény az északi országban.

A biztonsági környezet teljesen megváltozott – idézte a hírügynökség Janne Jaakkola, a finn haderő parancsnoka tévényilatkozatát –, és az orosz gyalogság tömeges bevetése Finnország számára is „új hátteret” teremtett azt illetően, hogyan használják a rendelkezésre álló katonai erőt.

A döntéshozóknak 

nyitottnak kellene lenniük, hogy megbeszéljék a gyalogság elleni taposóaknák ügyét.

  

Ez a vita a hét végén lobbant fel, napokkal a hírt követően, hogy az Egyesült Államok taposóaknákat ad át Ukrajnának az orosz csapatok előrehaladásának meggátlására. Joe Biden távozó adminisztrációja megerősíti a katonai segítséget Ukrajnának, mielőtt még hivatalba lép január 20-án a békét ígérő Donald Trump elnök.

Két legyet egy csapásra: a migránsok sem szeretik az aknát

A jelentés nem említi a migráció ügyét, de egy aknazárral egy füst alatt a finn vezetés egy másik problémát is megoldana. Könnyen lehet, hogy megúszva a határkerítés felépítésének idején és azóta is Magyarország ellen felsorakozók össztüzét, hiszen az oroszokkal szembeni védekezésről van szó.

Finnország a múltban gyakran vádolta Moszkvát azzal, hogy segíti az illegális migránsok átjutását a határon, „hibrid hadviselést” alkalmazva. (Ugyanerről panaszkodott Lengyelország is.)

A finn törvényhozás a nyáron jogszabályt is elfogadott, hogy megkönnyítse a határőröknek a harmadik országból érkező migránsok visszafordítását a határátkelőhelyeken.

Magyarország EU-tagsága: a finn külügyminiszter fenyegető jövőt vázolt fel – „Érdemes feltenni a kérdést”
Elina Valtonen valamiért úgy gondolta, hogy a nyilvánosság előtt értékeli Magyarország uniós tagságát, ami finoman szólva sem előremutató lépés, miután sem az EU, sem a finn–magyar kapcsolat erősítését nem szolgálja.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.