Elhangzott a bakui klímakonferencia amerikai üzenete: a klímaváltozás elleni harcot nem hátráltatja, hanem éppen hogy segíti, ha okosan tovább használjuk az olajat és a gázt – a vendéglátó azeri elnök, Ilham Alijev szavai szerint „az isten ajándékát”. Pontosan ugyanerről beszélt a COP29-csúcson – amelytől az európai politikai zűrzavar közepette távol maradt számos uniós csúcsvezető – kedden Orbán Viktor magyar kormányfő is.
Joe Biden távozó amerikai adminisztrációja alatt hatalmas összegeket költöttek az energiaátmenet finanszírozására, de közben rekordszintre szökött fel a fosszilis források kitermelése, lehagyták még Szaúd-Arábiát is. Az utóbbiról a csúcson a Bloomberg TV-nek nyilatkozva Ali Zaid, a Fehér Ház tanácsadója elmagyarázta: segíti, és nem hátráltatja a zöldenergia-átmenetet, azt szolgálva, hogy a piacon létező energiakereslet ársokkok nélkül kielégíthető legyen a világban.
Ez lehetővé teszi a dekarbonizációt, nem olyan, ami lelassítja
– idézi a Bloomberg tudósítása.
Ezt akár Zaidi is mondhatta volna, de nem tőle, hanem a magyar miniszterelnöktől, Orbán Viktortól idézi az Amerikában és Európában is kiadott, a német Axel Springer kontrollálta Politico. Cikkük szerint Orbán azt is elmondta, hogy „nem áldozhatjuk fel az iparunkat és a mezőgazdaságunkat ebben a folyamatban”, és „nem róhatunk irreális kvótákat és terhelő szabályokat a gazdákra és a vállalatokra”.
Orbán Viktor felidézte: a múlt heti budapesti informális EU-csúcson az európai vezetők egy új nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, ami az EU klímaügyi megközelítését is alakítani fogja. „Küldetésünk, hogy Európát versenyképesebbé tegyük, és ezzel a vízióval közelítünk a klímavédelemhez” – mindezt már az MTI írja.
A Politico – amelyet gyakran kritizálnak azzal, hogy az amerikai érdekeket védi – így folytatja: Orbán megjegyzései szöges ellentétben állnak az Európai Unió üzenetével, amely szerint a múlt évi globális megegyezést a fosszilis energiától való elszakadásról meg kell védeni az idei COP29 konferencián.
Ami azt illeti, az európai unió csúcsvezetői nem siettek erre a védőharcra:
Jelen volt ezzel szemben az EU-elnök Magyarország kormányfője, a budapesti európai csúcs után újabb külpolitikai ziccert belőve a baráti Trump győzelme óta.
Ha az európai és az amerikai politikus következtetése azonos is,
a mögöttük lévő érvekben valóban van egy hatalmas különbség, sőt ellentmondás.
Orbán érvelésében Európa versenyképessége az első. „Amerika az első”, ez ugyan a Bident legyőző Trump jelmondata, de a valóság az, hogy az energiatermelésben az ukrajnai háború óta tényleg Amerika lett az első. Az oroszokra kirótt szankciók és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása következtében pedig Európát elöntötte a drágább amerikai olaj és földgáz.
A Vortexa adatai szerint 2024 közepére napi 2,2 millió hordót ért el az amerikai olajimport Európába, ami 23 százalék növekedés az egy évvel korábbihoz képest, már többévnyi felfutás után. Az árakat valóban képesek befolyásolni, hiszen az európai Brent olaj termelése csak napi 650 ezer hordó. Ami a földgázt illeti: 2018 és 2021 közt az USA átlagban évi 15 millió tonna LNG-t adott el Európának a Kpler kereskedelmi információs portál szerint, ami 2022–2023-ra 55 millió tonnára ugrott.
Soha gyümölcsözőbb energiaátmenetet az amerikai vállalatoknak.
Így finanszíroznák a klímaváltozás elleni küzdelem bődületes költségét
A bakui klímacsúcson számos innovatív javaslat felmerült. Célkeresztben a fosszilis tüzelőanyagok vagy épp a légi közlekedés megadóztatása, de szóba került a pénzügyi szektor terheinek növelése is.
A lenti videón 4:04:18-tól láthatjuk beszélni Orbán Viktort a COP29 konferencián.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.