Megtudtuk, hol él a legkevesebb diplomás
Az iskolázottság szintje tovább emelkedett Magyarországon a korábbi 2011-es népszámlálás adataihoz képest. 2022-ben már a 15 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka rendelkezett diplomával, a lakosság további egyharmadának pedig érettségije is volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent – írja a KSH adataira hivatkozva az Economx.
Az országos átlag feletti ütemben nőtt a diplomások aránya Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban (pl. Pécs, Szeged, Debrecen), illetve a Velencei-tó és a Balaton környékén. Több megyei jogú város (pl. Tatabánya, Szombathely, Kaposvár) esetében nem történt jelentős változás, azonban a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs hatást jelez.
Az ország legtöbb községében, továbbá a kisvárosok jelentős részében egyik évtizedben sem következett be kiemelkedő növekedés a diplomások arányában.
Annak ellenére, hogy az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya a népszámlálási adatok szerint Budapesten (1,2 százalék) és Pest vármegyében (1,8 százalék) volt.
Pest, Nógrád, Borsod trió
A legalacsonyabb végzettségűek jelentős része, minden ötödik lakos Közép-Magyarországon élt. Hasonló számban éltek az északkeleti országrészben,
ahol viszont az országos átlagnál magasabb volt az alacsony végzettségűek aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,7, illetve 4 százalékot is elérte.
Az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkező száma (21 százalék) alig változott 2011-hez képest. A legtöbb szakmunkás végzettségű a nyugati országrészben Tolna és Veszprém vármegye településein, keleten pedig Békés vármegyében élt.
Ugyanakkor az ország északkeleti részén, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, illetve a délnyugati országrészben számos kistelepülésen a lakosság több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű volt a legutóbbi népszámlálás idején.
A felnőtt lakosság legnagyobb részének érettségi a legmagasabb végzettsége, arányuk 2022-ben 34 százalék volt. A fővárosban – jellemzően a pesti oldalon – és vonzáskörzetében, továbbá a vidéki nagyvárosokban volt érettségije a magyaroknak. Komárom-Esztergom, Nógrád, Csongrád-Csanád, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint a Balaton déli partján a települések jelentős részén a felnőtt lakosság több mint egyharmadának volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a diplomások aránya, 2022-ben a 25 éves és annál idősebb népesség negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
A fővárosban – főként a budai oldalon – és környékén, a megyeszékhelyeken (különösen Debrecenben és Szegeden), valamint a Balaton és a Velencei-tó környéki településeken volt a legmagasabb a diplomás lakosság aránya.
Megugrott az angolul beszélők aránya
A lakosság nyelvtudása jelentősen javult az elmúlt évtizedben. A leggyakoribb idegen nyelv az angol, már minden negyedik ember beszéli, számuk 2011 óta nagymértékben, 53 százalékkal emelkedett. Német nyelvtudással 2022-ben 1,2 millióan rendelkeztek, arányuk 11 százalékról 13 százalékra nőtt. Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren tudtak.
Az idegen nyelven beszélők száma 3 millió 248 ezer fő volt, 25 százalékkal több, mint egy évtizeddel korábban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.