A trendet jól mutatja, hogy júniusban, azaz a foci-Eb ideje alatt 777 millió liter sört vásároltak Németországban, ami az 1993 óta mért legalacsonyabb érték. Az Európai Unióban 32,5 milliárd liter alkoholos sört készítettek 2023-ban, mely 5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Magyarországon az öt legjelentősebb sörgyártó tavaly 540 millió liternyi sört értékesített, forgalmuk nagyjából 10 százalékkal zuhant vissza.
Az egészségtudatos táplálkozás és az ezzel szoros összefüggésben lévő
tudatos alkoholfogyasztás (mindful drinking) legfőképpen az ún. Z generációra (általában 1997 és 2012 között született fiatalokat sorolunk ide) jellemző, de az Y generációsok/ezredfordulósok („millenials”, tehát 1981 és 1996 között születettek) köreiben is egyre inkább népszerű.
A Z generáció tagjai egyes felmérések szerint nagyjából 20 százalékkal kevesebb alkoholt isznak, mint az „ezredfordulósok”, viszont utóbbiak esetében is jelentős mérséklődés tapasztalható az idősebb korcsoportokhoz viszonyítva.
További érdekesség, hogy az ifjabb generációkra napjainkban sokkal inkább jellemző a kockázatkerülő magatartás, mint az elmúlt évtizedek során bármikor. A fiatalok erős kényszert éreznek arra vonatkozóan, hogy lehetőségeiket maximálisan kiaknázzák; minél jobb életkörülményeket (lakhatás, munkahely stb.) és szociális státuszt tudhassanak magukénak. Ebbe a képbe pedig nehezen fér bele a rövid, és hosszú távon egyaránt problémákat okozó alkoholfogyasztás.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Európában
jelentősen emelkedett az alkoholt gyakorlatilag teljes mértékben elutasító muszlim kisebbség aránya.
Németországban nagyjából 3,3 millió (a teljes lakosság 4,1 százaléka) muszlim élt 2010-ben, ám 2016-ban már közel 5 millió (6, százalék).
Egyébként a WHO felmérése szerint 2019-ben világszerte 2,6 millió haláleset – az összes haláleset nagyjából 4,7 százaléka – kötődött közvetlenül vagy közvetve az alkoholfogyasztáshoz.
Az önmegtartóztatást hirdető kampányok szerepe tehát szintúgy jelentős lehet abban, hogy az alkohol elutasítása a fiatalabb korosztályok esetében egyre gyakoribb, társadalmilag pedig sokkalta elfogadottabb viselkedésforma, mint korábban bármikor – hangsúlyozza elemzésében az Oeconomus.
Az EU-ban a 75 évesek vagy ennél idősebbek között volt a legmagasabb a napi szinten alkoholt fogyasztó személyek aránya (16 százalék) 2019-ben, amikor az európaiak 8,4 százaléka ivott minden nap valamennyi alkoholt.
Portugáliában a tizenötödik életévüket betöltött vagy ennél idősebb lakosok 20 százaléka fogyasztott napi szinten szeszes italokat,
amíg Spanyolországban 13 százalékuk. Ugyanakkor heti szinten már az uniós lakosság 28,8 százaléka ivott alkoholt.
A hazai boltok polcain is egyre gyakrabban láthatunk alkoholmentes söröket, likőröket és borokat. Magyarországon a borász szakma egyébként is komoly nehézségekkel – így a termőterületek csökkenésével és az előállítási költségek emelkedésével – kénytelen szembenézni, a fogyasztói magatartás módosulása pedig egyre inkább az alkoholmentes termékek gyártása felé sodorja a termelőket. A szeszes italok forgalmazásában érdekelt gyártók tehát termékportfólióik bővítésén keresztül igyekeznek megszólítani a mértékletesebb fogyasztást preferáló vásárlókat – elég csak a gyümölcsös sörök szemmel látható forradalmára gondolni.
Noha Európában visszaesésik az alkoholfogyasztás, a világszerte elfogyasztott teljes szeszmennyiség emelkedett, 1990 és 2017 között 70 százalékkal (!). Elsősorban a szegényebb régiókban emelkedett az alkoholfogyasztás, Délkelet-Ázsiában a 2010–2017-es időszakban 34 százalékos növekményt mértek; ezalatt
Vietnámban az egy főre jutó fogyasztás több mint 89 százalékkal, Indiában pedig 37 százalékkal bővült.
Az alkoholos italok globális piacának bevételei is egyre jelentősebbek, 2028-ra elérhetik a 2,1 ezer milliárd amerikai dollárt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.