A háború nemcsak közvetlen hatásaival rombolja a környezetet, emeli brutális szintűre szén-dioxid-kibocsátást, hanem közvetetten is vannak kedvezőtlen hatásai. Miután a harcok rengeteg pénzbe kerülnek, a környezetvédelmi célokra szánt pénzeket is a háborúra költik, azaz nemcsak kevesebb jut a környezet védelmére, hanem minden forrás az egyébként komoly szennyező háborúra megy el – írja Kiszo.
A háborúval kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2024-ben 30 százalékkal nőtt; az orosz invázió ára az éghajlatra a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta elérte a 230 millió tonna CO-t. Az ukrajnai háború környezeti következményeiről szóló riasztó hírek közepette kezdte meg munkáját a kínai Hangcsouban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 62. ülése – jelentette a környezetvédelmi minisztérium sajtószolgálata.
Szvitlana Krakovszka, az Ukrán Hidrometeorológiai Intézet Alkalmazott Klimatológiai Laboratóriumának vezetője és Ukrajna képviselője szervezetben azt mondta,
több mint 42 milliárd dollárra becsülik Oroszország felelősségét ezekért a kibocsátásokért.
Emlékeztetett saját szavaira: három évvel ezelőtt arról beszélt, hogy ez a háború lényegében maga a fosszilis tüzelőanyag-háború. Ugyanis az emberiség fosszilis tüzelőanyagoktól való függése adta Oroszország számára a harcokhoz szükséges forrásokat.
Ráadásul a háború nemcsak a harcok által okozott közvetlen kibocsátások révén befolyásolja az éghajlatot, hanem azáltal is, hogy a környezetvédelmi programokból átirányítják a pénzeszközöket a katonai szükségletekre. Krakovszka felszólította a világot, hogy ismerje fel, hogy az éghajlati biztonságért folytatott küzdelem és a háború befejezése közös feladat, amely közös fellépést igényel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.