BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Litvánia Donald Trump segítségét kéri – fontos lenne Európa biztonsága érdekében

A balti állam arra kéri Amerikát: mérlegelje, hogy nem von ki csapatokat. Donald Trump személyesen vesz részt a kedden kezdődő hágai NATO-csúcson.

Litvánia arra kérte az Amerikai Egyesült Államokat, hogy tartsa fenn katonai jelenlétét az Európai Unió keleti szárnyán. Vilnius egyúttal tagadta azokat a félelmeket, hogy a csapatok tervezett washingtoni felülvizsgálata és kivonása miatt az Oroszországgal határos országok védtelenek maradnának. A két ország vezetői a hágai NATO-csúcson is találkoznak majd.

NATO Summit In The Hague
Hágában tartják a NATO-csúcstalálkozót / Fotó: Klaudia Radecka / AFP

Európában jelenleg körülbelül 80 000 amerikai katona tartózkodik. Donald Trump második elnöksége kezdete óta hangoztatta, hogy Európának nagyobb figyelmet kellene fordítania saját védelmére, nemrég pedig bejelentette, hogy felülvizsgálja az amerikai csapatok jelenlétét az öreg kontinensen. Ezt az elképzelést annak ellenére is fenntartja, hogy az orosz–ukrán háború lezárása kifejezett szándéka ellenére sem történt meg.

A régió kormányai azzal számolnak, hogy Trump az elődje, Joe Biden által Európába vezényelt 20 000 főt fogja kivonni a kontinensről, vagyis az itt állomásozó amerikai katonák létszáma lecsökken a konfliktus kirobbanása előtti 60 000 főre.

„Egyelőre nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok csökkenteni akarná katonai jelenlétét az EU keleti tagállamaiban. Ahol most állomásoznak a frontvonalon, a Baltikumban, Lengyelországban, és attól délre, az a legjobb hely számukra az agresszor elrettentése érdekében” – mondta Kestutis Budrys litván külügyminiszter kedden Hágában, órákkal azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök a NATO-vezetők csúcstalálkozójára érkezik.

Fontos döntést hozhatnak a NATO tagállamai

A hágai NATO-csúcson a tagállamok minden bizonnyal aláírják azt a vállalásukat, hogy GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Ennek a lépésnek az is az egyik célja, hogy jó pontot szerezzek az amerikai elnöknél, aki gyakran kritizálta az európai országokat, amiért nem költenek eleget saját a biztonságukra. A tagországok közötti konszenzus csak úgy tudott megszületni, hogy a többi ország belement abba, hogy Spanyolország nem teljesíti az 5 százalékos célkitűzést. Madrid azt vállalata, hogy GDP-jének 2,1 százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani, ami már így is emelés a korábbi szinthez képest.

Bár volt erre vonatkozó elképzelés is, az Amerikai Egyesült Államok várhatóan csak hetekkel a találkozó után mutatja be katonai felülvizsgálatának eredményeit.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.