Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása, hamis állításokkal a választásokba való beavatkozás és a történelem újraírásának kísérlete – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Az Európai Parlament plenáris ülése hétfőn az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott vitát, amelyet Gheorghe Piperea román EP-képviselő nyújtott be azt kifogásolva, hogy Von der Leyen titkos sms-üzeneteket váltott a Pfizer gyógyszercég vezérével a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban, és állítása szerint szerződéses visszaélések történtek.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a bizalmatlansági indítványt aláíró 77 EP-képviselő korábban már cáfolt összeesküvés-elméleteket forgat újra.
„Ez csak egy újabb durva kísérlet arra, hogy éket verjenek intézményeink közé, és szembeállítsák az EU-párti demokratikus erőket” – hangoztatta.
Von der Leyen méltatta az EU sikereit a koronavírus-járvány leküzdésére tett erőfeszítésekben, kiemelve, hogy sikerült rekordidő alatt vakcinát kifejleszteni az európai tudomány erejének köszönhetően, és minden tagállam egyenlő hozzáférést kapott az életmentő vakcinákhoz.
„Ez a szolidaritáson alapuló Európa, amit szeretek. És ez az az Európa, amit a szélsőségesek gyűlölnek” – jelentette ki.
Állítása szerint nem titok, hogy kapcsolatban volt a vakcinagyártó cégek legfelsőbb képviselőivel, de a döntéshozatal minden lépése nyíltan, átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott, a tagállamokkal és az állampolgárokkal egyeztetve. Véleménye szerint az a feltételezés, hogy ezek a szerződések bármilyen módon az európai érdekekkel ellentétesek lettek volna, egyszerűen téves. Az elnök szerint a szerződéseket a bizottság és a tagállamok közösen tárgyalták, és minden részletet előzetesen jóváhagytak a tagállami kormányok.
Az Európai Bizottság elnöke figyelmeztetett, hogy a világ a demokrácia és az illiberalizmus közötti küzdelem korszakába lépett. A szélsőséges pártok dezinformációval próbálják megosztani a társadalmat, és bár nincs bizonyíték arra, hogy valódi megoldásaik lennének, sokukat ellenséges hatalmak támogatják, például Oroszország. Szerinte az általuk képviselt mozgalmak összeesküvés-elméleteken alapulnak, az oltásellenességtől a Putyin-szimpatizáns nézetekig.
Az indítvány benyújtója, Gheorghe Piperea, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szerint a bizalmatlansági indítvány egy demokratikus eszköz, a megoldás kezdete. A román politikus bírálta az Európai Bizottságot, különösen az elnököt az átláthatóság hiánya, a Pfizer-ügy kezelése, a tagállamok jogköreinek csorbítása és a döntéshozatal elzártsága miatt. Szerinte az EU bürokráciája káros a gazdaságra, növeli az egyenlőtlenségeket, elmélyíti a válságokat, és társadalmi feszültségekhez vezet. Figyelmeztetett a demokrácia leépülésére és a félelemkeltés iparággá válására.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakció részéről kiemelte, hogy határozottan elutasítja az indítványt. Szerinte a bizottság felelősen járt el a járvány idején. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jobboldali populisták Putyin eszközei lehetnek, és az EPP a legfőbb erő, amely képes megállítani az autoriter hullámot Európában. A német politikus szerint az EPP-nek világos vörös vonalai vannak: EU-párti, Ukrajna-párti és jogállamiság-párti.
Iratxe García Pérez, Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője elutasította a „szélsőjobboldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt”, mert az szerinte az EU szétverését célozza. Felszólította az EPP-t és a bizottság elnökét hogy ne működjenek együtt a radikálisokkal, és maradjanak hűek az európai értékekhez.
Fabrice Leggeri a Patrióták Európáért frakció nevében azt hangsúlyozta, hogy a „PfizerGate nem egyszerű adminisztratív hiba volt, hanem hatalommal való visszaélés.” A bizottság elnöke sms-ben egyeztetett 35 milliárd euró közpénzről – közbeszerzési eljárás nélkül, mandátum nélkül, átláthatóság nélkül. Az Európai Unió Bírósága ezt is megerősítette – mutatott rá. Mint mondta, támogatja az indítványt egy olyan Európa érdekében, amely hallgat az emberekre, tiszteli a szabadságot és a szuverenitást.
Nicola Procaccini, az ECR frakció társelnöke a bizalmatlansági indítvány ellen szólalt fel az Európai Parlamentben, mondván, a kezdeményezés politikai hiba, amely a baloldal malmára hajtja a vizet. Bár elismerte, hogy vannak jogos kritikák, szerinte az indítvány el fog bukni, és a bizottság elnökét támogató többség erősödését segíti, amely a saját ideológiai napirendjének van alárendelve, és már komoly károkat okozott az európai családoknak és vállalkozásoknak.
Valérie Hayer, a Renew Europe frakció vezetője arra figyelmeztette Ursula von der Leyent, hogy a Néppárt jobboldali szövetségesei veszélyeztetik az EU-párti többséget. Hayer szerint ideje megszüntetni a politikai játszmákat, helyreállítani az intézményi egyensúlyt, és megteremteni az átláthatóságot, például az etikai testület felállításával.
Bas Eickhout, a Zöldek frakció társelnöke élesen bírálta a bizalmatlansági indítványt, amelyet szerinte a szélsőjobb politikai színjátékká torzított. Felszólalásában rámutatott: a korrupciós botrányok többsége a jobboldalon történik, és a transzparencia elleni lépések, például a Frontex ügye, szintén a jobboldalhoz köthetők.
Martin Schirdewan, a Baloldal társelnöke szerint Ursula von der Leyen politikája hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal korrupcióellenes retorikája hitelesen hathasson, miközben az Európai Bizottság maga is átláthatatlanul működik.
René Aust, a Szuverén Nemzetek Európája frakció képviselője bírálta Von der Leyent, akit korábbi németországi miniszteri pozícióiban is kudarcokkal és korrupciós botrányokkal hozott összefüggésbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.