Rendkívüli bejelentés az Északi Áramlat felrobbantásáról: őrizetbe vették a merénylet szervezőjét – egy ukrán férfi a gyanúsított

Őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárságú férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő volt a 2022-es, az Északi Áramlat gázvezetékeket megrongáló tenger alatti robbantások egyik koordinátora – közölték csütörtökön a német ügyészek.

A gyanúsítottat, akit a német adatvédelmi szabályokkal összhangban csak Szerhij K.-ként azonosítottak, éjszaka tartóztatták le az olaszországi Rimini közelében található Misano Adriatrico rendőrőrsének tisztjei.

A károk fokozták a feszültséget az orosz–ukrán háború körül, mivel az európai országok a Kreml teljes körű ukrajnai invázióját követően igyekeztek magukat függetleníteni az orosz energiaforrásoktól.

Eddig szűkszavúan nyilatkoztak a nyomozásról, de két évvel ezelőtt azt mondták, hogy víz alatti robbanóanyagok nyomaira bukkantak egy jachtról vett mintákban, amelyet a vizsgálat részeként átkutattak.

Rendkívüli bejelentés az Északi Áramlat felrobbantásáról

Csütörtökön kiadott közleményükben az ügyészek azt állították, hogy Szerhij K. egyike volt azoknak, akik robbanóanyagokat helyeztek el a csővezetékeken, és feltételezhetően ő volt az egyik koordinátor is. 

Azt mondták, hogy robbanások előidézésével, alkotmányellenes szabotázzsal és építmények lerombolásával gyanúsítják. Egy hétfőn kiadott európai elfogatóparancs alapján tartóztatták le.

Olaszországból Németországba szállítják, ahol bíróság elé kell állnia. A német szövetségi ügyészség közölte: Szerhij K. ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indul eljárás.

A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében. A csapat egy Rostockból induló vitorlás jachttal jutott el a helyszínre; a hajót egy német cégtől bérelték ki hamis okmányokkal és közvetítők segítségével.

Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, ám Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.

Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállításokat. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mivel Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.

Német lapértesülések 2023-ban arról cikkeztek, hogy egy Ukrajna-barát csoport állhat a szabotázs mögött, de Kijev következetesen tagadta, hogy köze volna a robbantásokhoz.

Korában megírtuk, hogy az orosz olajra vonatkozó ársapka leszállítását és az Északi Áramlat gázvezeték használatának betiltását javasolja egyebek között az Európai Bizottság az Oroszország elleni legújabb, 18. szankciós csomagjában.