A világelitbe kerülhet a magyar egészségügy - adatokra alapozott új világ épül
A közeljövőben hatékonyabbá válhat a megelőzés, illetve a gyógyítás folyamata. A nemzetközi szervezetek, így a WHO, vagy akár az Európai Unió is gőzerővel dolgozik azon, hogy az egészségügyben használt mesterségesintelligencia-megoldások irányelveit kidolgozza, és ne csak a különböző szektorok közötti kooperációt, hanem a globális együttműködést is erősítse.
Ez már csak azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia klinikai alkalmazása kockázatos is lehet a torzítások, hallucinációk miatt, amelyek így akár hibás terápiás javaslatokhoz vezethetnek. Éppen ezért a forrásadatok tisztítása, standardizációja, illetve a validáció és lokalizáció (nyelvi, kulturális adaptáció) kulcsfontosságú minden projekt esetében. Ennek egyik eleme az egészségügyi informatikai rendszerekben évtizedek óta gyűlő adatvagyon másodlagos, tehát kutatási, elemzési célú felhasználása. A világszerte egyre növekvő igényt itthon is felismerték.
Nagy kihívás az adatok feldolgozása
Az adatok heterogenitása azonban komoly nehézséget jelent, és az is, hogy a nem kutatási célú adatgyűjtés kutatási célú feldolgozása sajátos kihívásokat jelent – hívja fel a figyelmet a folyamatokra dr. Bagyura Zsolt, a Semmelweis Egyetem Klinikai Adatszolgáltató Intézetének alapítója. Az egyetemi adattárház fejlesztése során éppen ezekre a problémákra keresték a megoldást, és végül egy, a gyakorlatban is aktívan használt, hazai és nemzetközi együttműködésekben is jól vizsgázott rendszer jött létre, amelyről a szakember a 6. Digital Health Summit konferencián is beszámol.
A digitalizáció, a mesterséges intelligencia vezérelte kutatásfejlesztés alapjaiban alakítja át a gyógyszeripari vállalatok működését, azon belül az egészségügyi szakemberekkel való kapcsolattartást is.
Az orvoslátogatók a közeli jövőben digitális szakértőkké válnak. Az új módszerek az erőforrások hatékonyabb felhasználását is magukkal hozzák: a többcsatornás, nyomon követhető interakció alapvető elvárás lesz, így a kommunikáció mérhetővé és érdemivé válik, a megfelelő üzenet a megfelelő időben jut el a megfelelő szakemberhez – állítja dr. Deszk Anikó, a Sanofi vezérigazgatója, a 6. Digital Health Summit egyik előadója.
Nagy Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője beszél majd a konferencián a rendszerépítés kezdeti nehézségeiről és mutatja be, hogy az elmúlt időszakban milyen megoldásokat találtak arra, hogy az egészségügyi adatok erőforrásként legyenek képesek működni a hátrányos helyzetű régiókban is.
A 6. Digital Health Summiton az állami és a vállalkozói szféra egyaránt ott lesz. Többek között dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes, a BM parlamenti államtitkára és dr. Bidló Judit, a BM egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára is beszámol majd a területet érintő állami fejlesztésekről. A digitális forradalom a kardiológia területén is jelentős fejlődést hozott, így Prof. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának legújabb digitális kardiológiai fejlesztéseit mutatja be, és betekintést nyújt abba is, hogyan alakítják a korszerű adatvezérelt megoldások, a mesterséges intelligencia a távmonitorozás és a kardiológiai betegellátás jövőjét.
A 6. Digital Health Summit résztvevői arra is keresik majd a választ, hogyan lehet a telemedicinát fenntarthatóan beépíteni a mindennapokba. Vajon tényleg lehetséges, hogy a jövő háziorvosát a képernyőn keresztül érjük el? A szakértők a szabályozási, etikai és technológiai kérdések mellett arról is beszélnek, hogy ez milyen új üzleti modelleket hozhat.
