Új ország akar csatlakozni az EU-hoz, Putyinnak ez nagyon nem tetszik, eddig az ő szövetségese volt: Moszkvába megy a miniszterelnöke
Örményország célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, nem pedig az Eurázsiai Gazdasági Unióból való kilépés Nikol Pashinyan miniszterelnök szerint – adta hírül az Interfax hírügynökség.
„Nem az Eurázsiai Monetáris Unióból (EAEU) való kilépés a cél, hanem az EU tagjává válás. Megértjük, hogy lehetetlen egyszerre az EAEU-ban és az EU-ban is tag lenni. Megértjük, hogy van egy bizonyos szakasz, amelyben döntést kell hozni. De ma nem ez a szakasz jött el; ma nincs szükség ilyen döntés meghozatalára” – mondta Pasinján szerdai sajtótájékoztatóján, Hamburgban.
A miniszterelnök ezután Moszkvába utazott az EAEU Kormányközi Tanácsának ülésére.
Az örmény kormány már januárban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely elindítaná az egykori szovjet tagköztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatát.
Moszkva nem nézi jó szemmel Örményország és a Nyugat közeledését
Oroszország nem akarja elengedni az úgynevezett „közel külföldjéhez” tartozó Örményországot. A közel külföld azok a volt szovjet köztársaságok, amelyeken Oroszország meg akarja tartani a befolyását. Ez azonban egyre kevésbé sikerült. Előbb a három balti állam, majd Azerbajdzsán és Kazahsztán, most pedig Örményország lépne ki az orosz szorításból.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő januárban közölte, hogy Jereván nem lehet egyszerre az EU és a több volt szovjet tagköztársaságot tömörítő Eurázsiai Gazdasági Közösség tagja.
Az utóbbi években Örményország elmélyítette kapcsolatait a Nyugattal, különösen miután az Ukrajnában elfoglalt hagyományos szövetségese, Oroszország nem sietett segítségére az Azerbajdzsánnal Hegyi-Karabah miatt kirobbant konfliktusban.
Jereván 2024 elején a több szovjet utódállamot tömörítő, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) fel is függesztette tagságát.
A volt Szovjetunióból egyelőre csak a három balti állam – Litvánia, Lettország és Észtország – tudott az EU-hoz csatlakozni, 2004-es felvételüket évekig tartó tárgyalások előzték meg. A mintegy 2,7 milliós Örményország nem határos az EU-val, a nyolcvanas évek óta pedig szinte folyamatos vitában van a szomszédos, az EU fontos gázellátójának számító Azerbajdzsánnal, a területén pedig orosz katonai támaszpont is található.
A legutóbbi, azeri–örmény háborúig többségében örmények lakta azerbajdzsáni beékelődés, Hegyi-Karabah miatt több háborút is vívott Örményország és Azerbajdzsán, mígnem 2023 szeptemberében a területet egy villámhadjárattal Baku az ellenőrzése alá vonta. Az enklávé miatt szinte a teljes örmény lakossága menekülésre kényszerült ekkor.
A héten Ilham Alijev azeri elnök Örményországot fasiszta államnak nevezte, amely szerinte fenyegetést jelent, ezért meg kell semmisíteni. A kijelentést Pasinján egy újabb konfliktus igazolására tett lehetséges kísérletnek nevezte.
