Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot az árrésstop miatt – derült ki a bizottság friss közleményéből.
A bizottság álláspontja szerint az Orbán-kormány által bevezetett árrésstop sérti az uniós jogot, és aránytalanul sújtja a főként külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat. A testület szerint a szabályozás arra kényszeríti az érintett vállalkozásokat, hogy egyes termékeket veszteséggel értékesítsenek.
A Európai Bizottság szerdai közleménye emlékeztetett, hogy Magyarország 2025-ben két kormányrendelettel vezette be az árrésstopot. A 42/2025-ös kormányrendelet egyes élelmiszerek esetében legfeljebb 10 százalékban, míg a 93/2025-ös kormányrendelet meghatározott drogériai termékeknél 15 százalékban maximálta a beszerzési ár és az eladási ár közötti árrést.
A szabályozás emellett azt is előírta, hogy a kereskedők legalább akkora mennyiségben tartsák forgalomban az érintett termékeket, mint az intézkedések bevezetése előtt.
A bizottság szerint az árrésstop veszteséges értékesítésre kényszeríti a kereskedőket.
Brüsszel szerint a magyar szabályozás tévesen abból indul ki, hogy a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbség teljes egészében a vállalkozások nyeresége. A bBizottság hangsúlyozza, hogy a kereskedőknek jelentős egyéb költségeik is vannak, például:
- munkabérek és járulékok,
- szállítás,
- raktározás,
- üzlethelyiségek fenntartása,
- adók.
A közlemény szerint
- az élelmiszer-kiskereskedelemben az átlagos árrés mintegy 30 százalék,
- a drogériák esetében pedig 35 százalék,
miközben a tényleges nyereséghányad jellemzően csak 3–4 százalék.
A bizottság úgy véli, hogy a maximált árrés és a kötelező készletszint együttes alkalmazása veszteséget okoz a már piacon működő vállalkozásoknak, miközben elriasztja az új piaci szereplőket a magyarországi belépéstől.
Így jutottunk idáig: Orbán Viktor bejelentésétől az uniós bíróságig vezetett az árrésstop története
Orbán Viktor 2025. február 26-i évértékelő beszédében élesen bírálta a kereskedelmi láncokat az alapvető élelmiszerek árának emelkedése miatt.
A volt kormányfő akkor arra utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy egyezzen meg a kereskedőkkel az áremelkedések megfékezéséről, és jelezte: amennyiben ez nem sikerül, hatósági beavatkozás következik.
Az árrésstopot 2025 márciusában vezették be a nagy árbevételű kiskereskedelmi láncok részére, majd fokozoatosan terjesztette ki különböző termékek árazására.
A 30 alapvető élelmiszer esetében
- a baromfi- és sertéshúsok,
- tej és joghurtok,
- vaj,
- tojás,
- étolaj,
- liszt,
- cukor,
- sajt
lett olcsóbb.
Később pedig a háztartási cikkeknél a
- szappan,
- papír kéztörlő henger,
- folyékony szappan,
- alufólia,
- tusfürdő,
- kézfertőtlenítő gél,
- testápoló,
- általános tisztítószer,
- fogkefe,
- mosogatószer,
- fogkrém,
- gépi mosogatótabletta,
- sampon,
- folyékony súrolószer,
- egészségügyi betét,
- mosópor,
- tampon,
- folyékony mosószer,
- eldobható borotva,
- öblítő,
- utántöltő borotvafej,
- borotvahab,
- borotvazselé,
- golyós dezodor,
- izzadásgátló stift,
- dezodor,
- hintőpor,
- eldobható nadrágpelenka,
- toalettpapír,
- papír zsebkendő
árát vágták vissza.
Az árrésstop valóban képes volt a drágulás megfékezésére, elemzők szerint mintegy 1,5 százalékkal csökkenti az éves inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntő ülését követően Varga Mihály jegybankelnök arra utalt, hogy
a jegybank megítélése szerint kedvező időszak lehetne az árrésstop kivezetésére.
A megjegyzés azért is kapott különös figyelmet, mert az MNB a kormánytól független intézmény, és ritkán fogalmaz meg ilyen egyértelmű véleményt egy konkrét gazdaságpolitikai intézkedéssel kapcsolatban.
A kormány részéről néhány nappal később érkezett reakció. A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium közölte, hogy jelenleg nincs napirenden az árrésstop megszüntetése, vagyis a kabinet továbbra is fenntartaná az intézkedést.
A kérdés várhatóan a közelgő kiskereskedelmi ágazati kitekintőn is napirendre kerül, ahol az MBH Bank elemzői is értékelhetik az árrésstop eddigi hatásait, valamint várható jövőjét.
Az intézkedés gazdasági megítélése továbbra is megosztja a szakértőket: míg a kormány az infláció letörésének egyik eszközeként tekint rá, addig több piaci szereplő és elemző a kereskedelmi szektor működésére gyakorolt negatív hatásaira hívja fel a figyelmet.
Riasztó jelenetek a magyarok kedvenc üdülőhelyén: egyszerre öntött ki és tűnt el a tenger – videón a félelmetes sciga
