Vitézy Dávid bejelentést tett az uniós pénzekről a parlamentben: pénteken végleges döntést hoznak a tagállamok Magyarországról – „Lezártuk a tárgyalást az Európai Bizottsággal”

Az Országgyűlés hétfői ülésén Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter napirendelőtti felszólalásában beszélt az uniós pénzekről: elmondta, hogy a Európai Bizottsággal lezárták a tárgyalásokat, a helyreállítási terv szövege végleges, véglegesítették a feltételeket, a végleges döntést pedig az EU-tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsülésén, pénteken várható. „Ha az a döntés megszületik – és minden jel arra utal, hogy az egy pozitív döntés lesz – akkor kimondható az, hogy az uniós pénzeket hazahoztuk” – mondta a miniszter.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter öt pontban kezdte el felsorolni, hogy az előző kormánnyal ellentétben nekik hogyan és miért sikerül hazahozni az uniós pénzeket. Elmondása szerint az első ilyen félrevezetés az volt, hogy a magyarok pénze Ukrajnában van, és hogy a pénzek felszabadításának feltétele Ukrajna gyorsított csatlakozásának támogatása. A miniszter szerint ez nem igaz mivel most, még a tárgyalások alatt is Magyar Péter miniszterelnök „teljesen világosan és keményen” képviselte, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását.

–  mondta Vitézy Dávid.

A miniszter a migráció témájával folytatta. Elmondása szerint az ellenzék még májusban is arról beszélt, hogy Magyarországnak be kell engednie a migránsokat az uniós pénzekért cserébe. Kiemelte, hogy ez sem igaz, mert még ugyanazok a jogszabályok hatályosak ma is, mint fél évvel korábban az Orbány-kormány alatt.

A harmadik pontban kifogásolta a Fidesz korábbi állítását, miszerint egy sikeres választás után ők is hazahozták volna az uniós pénzeket. Vitézy szerint hagyták elveszni a pénzeket már az elmúlt években is: 2024 végén egy milliárd euró, 2025 végén pedig 1,1 milliárd euró. Ezek városi és elővárosi közlekedésre, HÉV-ekre, környezet- és természetvédelemre, vízgazdálkodásra, katasztrófa kockázatcsökkentésre (árvízvédelemre), valamint vidékfejlesztésre és kórházfelújításra mentek volna a pénzek. Ezeket Vitézy Dávid szerint végleg veszni hagytak, valamint kiderült, hogy a helyreállítás tervből 24 százaléknyi projekt indult el. 

–  mondta a miniszter.

Negyedik pontban kifogásolta Orbán Viktor korábbi kijelentését, miszerint „aki azt gondolja, hogy az uniós pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot, uniós pénzek nélkül is meglennénk”. A miniszter szerint pont az nem látja a valóságot, aki szerint nincs szükség azokra az uniós pénzekre, melyekből az előbb is felsorolt fejlesztések megvalósíthatók.

Az ötödik pontként pedig a szuverenitás és a korrupció témáját hozta fel. Elmondása szerint az uniós pénzek hazahozatalának egyik megkerülhetetlen mérföldköve volt a vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatása. Vitézy kérdőre vonta a volt kormánytagokat, hogy kinek volt az érdeke, hogy ne tegyék átláthatóvá magántőke alapokat, és ezt a feltételt teljesíteni.

Rétvári Bence: igenis tettek lépéseket az uniós források felszabadítására

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint Vitézy lezárt történetként beszélt az uniós pénzek ügyéről, de elmondta, hogy a Tisza által előterjesztett házszabály-módosítás is ehhez kötődik. Elmondása szerint további jogszabály alkotás feltétele annak, hogy Magyarország hozzájusson az EU-s forrásokhoz. A képviselő szerint így nem több szuverenitásról kellene lemondania Magyarországnak, hanem az eddigi átruházott hatásköröket is vissza kellene helyezni nemzeti hatáskörbe.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője folytatta a felszólalást: szerinte az előző kormány elfogadott számtalan törvényt, hogy eleget tegyenek az említett mérföldköveknek. A vagyonnyilatkozatok ügyében azt mondta, hogy egy az egyben átültették az EU-s rendszert, az EU mégis úgy értékelte, hogy ez visszalépés az előzőekhez képest. 

Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban a frakcióvezető szerint még mindig nem tudjuk, hogy milyen jogszabályokat fogadtak el Ukrajnában a magyar kisebbség érdekében. Rétvári Bence végül felrótta Vitézy Dávidnak, hogy elvontak összegeket többek között az egészséginfrastruktúra fejlesztésekről, a lakossági napelemes programból, a felsőoktatás innovációról és intézményfejlesztésről – ez összesen 1800 millió euró, ami végül a közlekedési és beruházási minisztériumnál landolt.

A Tisza részéről Strompová Viktória reakciójában kiemelte, hogy a mostani kormány 6 ezer milliárd forinttal többet hozott haza az EU-ból, mint az előző kormány 16 év alatt. Elmondása szerint több városvezető egyeztetése alapján a következő legfontosabb problémákat szedték össze: az közutak kritikán alul állapota, az egészségügyi ellátás folyamatos szűkülése, valamint a csatornázatlan települések.

Vitézy Dávid viszontválaszában tisztázta a további jogalkotás kérdését, olyan projektekre gondolt, mint a kedden megszavazandó MFB-törvény. A felsorolt elvont összegek kapcsán a miniszter elmondta, hogy voltak projektek, melyeket az előző kormány beleírt a helyreállítási tervbe és aztán nem kezdték el megvalósítani. Ezek miatt kellett olyan helyre átcsoportosítani az összegeket, melyek megfelelnek a gyorslehívási szabálynak.

Megvitatják az Alaptörvény 17. módosítását

A képviselők 137 igen, 52 nem szavazattal, tartózkodás elrendelte az Alaptörvény 17. módosításának sürgős tárgyalását. Németh Balázs, a Fidesz képviselője interpellációt nyújtott a miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Ruff Bálinthoz. A képviselő az önkény témájáról beszélt interpellációjában, hogy a Tisza-kormány egy újkori ÁVH-t akarnak létrehozni. Bódis Péter államtitkár válaszolt az interpellációra: elmondása szerint nem lesz Magyarországon új AVH. Az államtitkár szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében jön létre, a cél, a közvagyon visszaszerzése. Németh Balázs képviselő nem fogadta el Bódis Péter államtitkár válaszát, de az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta azt.

Latorcai Csaba, a KDNP képviselője interpellációt nyújtott be a gazdasági és energetikai miniszterhez, Kapitány Istvánhoz. Latorcai képviselő szerint idő előtt vezették ki a védett üzemanyagárakat, mivel a Hormuzi-szoros biztonsága továbbra sem tartós. Szerinte a Fidesz-KDNP által korábban kidolgozott támogatási programot a Tisza-kormány nem akarja végrehajtani, tehát nem akar fizetni a benzinkutaknak. Kapitány István miniszter reakciójában elmondta, meghallgatják a Független Benzinkutak Szövetségének jelzéseit, mert fontos részét képezi a kormánynak a gazdasági szereplők meghallgatása.

Kapitány István szerint a helyzet már megváltozott: 

• egyrészt jobbá vált a nemzetközi helyzet, 
• másrészt pedig a nemzetközi piacok bíznak az új Tisza-kormányban, emiatt pedig 10-15 százalékkal alacsonyabb árat eredményez a forint erősödése.

Elmondta, hogy a védett ár jelentős terheket rótt a piaci szereplőknek, és a legfontosabb, hogy ezeknek a kisvállalkozásoknak olyan piaci helyzetet hozzanak létre, melyben jó versenyhelyzetben jó szólaltatásokkal tudják megállni a helyüket és tudnak nyereségesen üzemelni. A kiegyenlített versenyhelyzet a Tisza gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb pillére. Latorcai Csaba képviselő szerint Kapitány István válaszában beismerte, hogy eszük ágában sincsen kifizetni ezt a támogatást, ezzel veszélyeztetve a kis települések üzemanyag-ellátását, ezért nem tudja elfogadni a választ. Az Országgyűlés viszont elfogadta a választ.

Tüzes hangvételű vita folyt a gyermekvédelem kapcsán

Szabadi István (Mi Hazánk) is interpellációt nyújtott be Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez. A képviselő kérdése szerint a Tisza-kormány teljesíti-e a szociális dolgozók kérését, hogy biztosítsák számukra minél előbb az egyszeri 500 ezer forintos juttatást, a programjukban szereplő 25 százalékos emelést mikor és hogyan tervezik végrehajtani, a visszaélések megakadályozása érdekében felülvizsgálják-e a szociális intézmények működését és gazdálkodását.

Kátai-Németh Vilmos válaszában elmondtam, hogy a minisztérium felülvizsgálja az említett pontokat, de nem az egyszeri beavatkozásban hisznek, hanem abban, hogy stabilan kell rendezni ezeknek a dolgozóknak a bérviszonyait és már dolgozik ezen a kormány, az ígéretüket fokozatosan tartani fogják. Szabadi István nem tudja elfogadni a miniszter válaszát, mert nem válaszolta meg az egyszer 500 ezer forintot juttatás kérdését, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ.

Farkas Csongor (Tisza Párt) interpellációt nyújtott be Gajdos László élő környezetért felelős miniszter ellen a szárazság alatti vízkorlátozással kapcsolatban. A miniszter válaszában elmondta, jelentős és komoly probléma a szárazság és a vízhiány. Elmondta, hogy körülbelül 20 százaléka folyik el az ivóvíznek, de vannak helyek, ahol ez 60 százalék. Napokon belül kiírásra kerül az az 50 milliárdos lehetőség, amire a víziközmű szolgáltatók pályázhatnak, többek között azért, hogy mérsékeljék a vízelszivárgást. 

Kiemelte, hogy 

Farkas Csongor képviselő elfogadta a választ.

Hegedűs Barbara (Fidesz) képviselő interpellációt nyújtott be szintén Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez, mivel elmondása szerint politikai kampányeszközként használt fel a Tisza Párt egy 11 éves szolnoki kisfiút a gyámhatóság tudta nélkül – ebben kérte a miniszter állásfoglalását. Kátai-Németh Vilmos visszaidézte, hogy fideszes politikusok korábban több alkalommal is óvodásokkal kampányoltak, és ekkor látszólag egyiküket sem érdekelte a gyermekvédelem. Kihangsúlyozta, hogy a gyermekek védelmében mindent meg kell tenni, már felállítottak egy vizsgálóbizottságot is és kinevezett egy miniszteri biztost. Mivel a miniszter nem válaszolta meg a képviselő kérdését, ezért Hegedűs Barbara nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont igen.

Nem lesz kártalanítás a reklámbevételektől eleső társasházaknak

Éles vita alakult ki az Országgyűlésben a társasházak reklámmolinókból származó bevételei miatt. Rétvári Bence azt kérdezte a kormánytól, ki téríti meg azoknak a társasházaknak a kieső bevételeit, amelyek az új közterületi reklámszabályozás miatt elveszítették ezt a forrást. A KDNP szerint a molinókból származó pénzt sok helyen felújításokra fordították, ezért kártalanítási alap létrehozását javasolták, erről törvényjavaslatot is benyújtottak.

A kormány nevében Vitézy Dávid válaszolt. Azt mondta, hogy az épületekre kifeszített reklámmolinók a teljes közterületi reklámbevétel mindössze 0,7 százalékát tették ki, ráadásul szerinte számos társasház éveken át jelentős bevételhez jutott úgy, hogy közben nem újította fel a homlokzatát, miközben a reklámok rontották a városképet.

Vitézy arra is emlékeztetett, hogy az előző országgyűlési ciklusban éppen a korábbi kormány fogadta el azt a szabályt, amely szerint ilyen esetekben nem jár kártérítés, a jelenlegi kabinet ezt csak az önkormányzatokra is kiterjesztette. Hozzátette: a kormány inkább a társasházak energetikai korszerűsítését támogatná, és ezen a területen uniós forrásokat is biztosítana.

Rétvári Bence nem fogadta el a választ. Szerinte a szabályozást úgy kellett volna módosítani, hogy a reklámokból származó bevételeket kizárólag a felújítási alapba lehessen befizetni. Úgy fogalmazott: ha a kormány kivette ezt a pénzt a társasházak zsebéből, akkor azt vissza is kellene adnia. Az Országgyűlés végül megszavazta a kormány válaszának elfogadását.

Megszorításokról vitázott a Fidesz és a kormány az azonnali kérdések órájában

Az azonnali kérdések megkezdésekor Dúró Dóra vette át az ülés vezetését. Elsőként Witzmann Mihály a várható költségvetési intézkedésekről és az esetleges megszorításokról kérdezte a kormányt. A fideszes képviselő azt állította, hogy a Tisza-kormány pótköltségvetés benyújtására készül a költségvetés rossz állapota miatt, miközben szerinte az Európai Unió az árstopok és a kamatstop megszüntetését is elvárja. Úgy fogalmazott, hogy az előző kormány által bevezetett intézkedések – köztük a védett üzemanyagár – fokozatosan kivezetésre kerülnek.

A kormány nevében Kármán András visszautasította a megszorításokról szóló kritikákat. Azt mondta, hogy a jelenlegi, 9 százalékos költségvetési hiány az előző kormány öröksége, és állítása szerint az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett az idei hiány a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna, ha a kabinet nem szerzi vissza az uniós forrásokat és nem csökkenti az állami pazarlást. Hozzátette, hogy a védett üzemanyagár megszüntetése szerinte végül a benzinárak csökkenéséhez vezetett, a kamatstop jövőjéről pedig társadalmi konzultáció indult.

Viszonválaszában Witzmann Mihály azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottság továbbra is kedvező, a gazdasági növekedés jelei pedig már tavasszal láthatóvá váltak. Azt kérdezte a kormánytól, mi lesz a rezsicsökkentés , az édesanyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj sorsa.

Kármán András válaszában kijelentette, hogy a kormány gazdaságpolitikáját nem az Európai Unió ajánlásai, hanem a magyar érdekek határozzák meg. Ugyanakkor megerősítette, hogy rövid távon adóváltoztatások várhatók, amelyek jelentős többletbevételt hozhatnak a költségvetésnek.

A polgármesterek fizetéséről és a települések helyzetéről is vita alakult ki

Latorcai Csaba az azonnali kérdések során a polgármesterek helyzetét és bérezését vetette fel. Felszólalásában azt állította, hogy a Tisza-kormány ellenségként kezeli a településeket, és arra kérte a kabinetet, változtasson ezen a hozzáálláson. Beszédében felidézte, hogy állítása szerint Magyar Péter korábban a polgármesterek fizetésének csökkentését helyezte kilátásba, amit végül nem valósított meg.

A kérdés megfogalmazása azonban nem volt egyértelmű, amire a kormány részéről válaszoló Stumpf Péter is felhívta a figyelmet. Ezt követően Latorcai pontosította, hogy valójában arra kíván választ kapni, miért bánik a kormány szerinte ellenségesen a polgármesterekkel, illetve tervez-e előrehozott országgyűlési választást. Példaként azt említette, hogy miközben a helyettes államtitkárok fizetését emelték, a polgármesterek bére befagyasztásra került.

Stumpf Péter válaszában visszautasította az ellenséges hozzáállásról szóló állítást. Azt mondta, hogy a polgármesteri illetmények befagyasztása nem jelenti azt, hogy a kormány a települések vezetői ellen dolgozna, és úgy fogalmazott: a jelenlegi, akár 3 millió forintos polgármesteri fizetések mellett nem tart attól, hogy a döntés elriasztaná a településvezetőket a tisztség vállalásától.

A gyógyszerek áfájáról és a választási ígéretekről is összecsapott a Fidesz és a kormány

Takács Péter a gyógyszerek áfájának csökkentéséről kérdezte a kormányt. Azt mondta, hogy a gyógyszerek 0 százalékos áfája szerepelt a Tisza Párt programjában, ennek ellenére eddig nem jelent meg társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet vagy törvényjavaslat az ügyben. Felidézte, hogy a Tisza Párt „Nemzet Hangja” konzultációjában is kiemelkedő támogatottságot kapott az áfacsökkentés, és hangsúlyozta: konstruktív ellenzékként ebben a kérdésben is támogatná a kormány intézkedéseit.

A válaszadó Hegedűs Zsolt megkérdőjelezte Takács konstruktív ellenzéki szerepfelfogását, majd emlékeztetett arra, hogy a kabinet mindössze 55 napja alakult meg. Szerinte ilyen rövid idő után korai számon kérni egy jelentős költségvetési hatású vállalás teljesítését. Elmondta, hogy már dolgoznak az adócsomagon, amely tartalmazni fogja a gyógyszerek áfájának módosítását is. Közlése szerint a közigazgatási államtitkárok pénteken tárgyalják az áfatörvény tervezetét, és a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tétele mintegy 7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent majd.

Takács Péter viszonválaszában azt állította, hogy a kormány nem úgy teljesíti a kampányígéreteit, ahogyan azokat korábban kommunikálta. Szerinte nem kizárólag a vényköteles, illetve társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyszerek áfamentességéről volt szó, amit a kormánypárti padsorokból hangos tiltakozás fogadott. Úgy fogalmazott, hogy a választókat félrevezették, és ez az egészségügy területén is megjelent.

Hegedűs Zsolt erre azt válaszolta, hogy a kampány során egyértelműen a vényköteles gyógyszerek áfamentességét ígérték, és hangsúlyozta: a kormány minden vállalását teljesíteni fogja.

Az oktatáspolitikáról is éles vita bontakozott ki

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője az oktatáspolitikát bírálta az azonnali kérdések során. Azt állította, hogy az oktatási tárcánál középosztály-ellenes politika körvonalazódik, ráadásul szerinte „csetlésekkel-botlásokkal”. Úgy vélte, a kormány bizonytalanságot kelt az egyházi iskolák jövőjével kapcsolatban, és kifogásolta azt is, hogy állítása szerint az oktatásért felelős miniszter egy egyetemi kar megszüntetését közösségi médiában jelentette be.

A kormány nevében Kapronczai Balázs válaszolt, aki visszautasította a kritikákat. Azt mondta, nem látja nyomát annak, hogy az oktatási tárca hibásan működne, és szerinte Rétvári állításait nem támasztják alá konkrét tények vagy bejelentések.

Az államtitkár kitért a pedagógusok 0,4 százalékos béremelésére is. Elmondása szerint erre egy korábban vállalt uniós kötelezettség miatt volt szükség. Rétvári Bence ezt követően az iskolakezdési támogatás rendszerét is bírálta, mert szerinte több olyan család kimaradhat a támogatásból, amely valóban rászorulna.

Kapronczai Balázs erre azt válaszolta, hogy az új rendszerben mintegy 400 ezer család részesül majd iskolakezdési támogatásban, ami – megfogalmazása szerint – 400 ezerrel több, mint ahány család a korábbi Fidesz-kormányok idején ilyen támogatást kapott.

Ruff Bálint bocsánatot kért egy tiszás képviselő kijelentése miatt

Nagy Bálint az azonnali kérdések során az elmúlt napokban nyilvánosságra került hangfelvételt hozta szóba, amelyen egy tiszás országgyűlési képviselő egy óvodai bálon arról beszélt a polgármestereknek, hogy „melegen ajánlja”, kössenek vádalkut. A fideszes képviselő szerint a kijelentés több településvezetőben is felháborodást váltott ki. Hangsúlyozta, hogy a polgármesterek nem a kormány vagy az országgyűlési képviselők alárendeltjei, a vádalku pedig büntetőeljárási jogintézmény, nem politikai üzenet. Úgy fogalmazott: ha bárkinek tudomása van bűncselekményről, kötelessége feljelentést tenni, ellenkező esetben pedig fel kell hagyni a kollektív vádaskodással.

A kormány nevében válaszoló Ruff Bálint egyértelműen elhatárolódott az elhangzott kijelentéstől, és bocsánatot kért. Azt mondta: „Ez egy hiba volt. Nem lehet így beszélni semmikor, sehol.” Hozzátette, hogy amikor ilyen stílus a saját politikai közösségükre vetül, akkor helyesnek tartja a nyilvános bocsánatkérést.

Nagy Bálint megköszönte az elnézést, ugyanakkor azt mondta, szerinte nem egyedi esetről van szó, és állítása szerint független polgármestereket is rendszeresen érnek hasonló fenyegetések.

Viszonválaszában Ruff Bálint fenntartotta bocsánatkérését, ugyanakkor élesen bírálta a korábbi Fidesz-kormányok önkormányzati politikáját. Azt állította, hogy az elmúlt 16 évben számos jogosítványt vontak el a polgármesterektől, és szerinte ez vezetett oda, hogy a választók változást akartak. Úgy fogalmazott: a különbség a két politikai oldal között az, hogy ha hibáznak, azt elismerik, bocsánatot kérnek, és igyekeznek tanulni belőle.