Három jogcímen is átcsoportosított pénzt egy új kormányrendelet a közlekedés javára: olyan közszolgáltatások finanszírozásának megsegítéséről van szó, amelyeket az állam az adott társaságtól megrendelt, a társaság e feladatot teljesítette is, de az abból származó díjbevétele nem fedezi az ezzel kapcsolatos kiadásait. E különbözetet az állam évről-évre megtéríti az érintett társaságok számára, 2020 azonban a koronavírus miatt különleges év: miközben a szolgáltatások teljesülnek – a vonatok és buszok mennek, a pályavasút rendelkezésre áll –, a használatuk megcsappant. Így az állam által jövőre fizetendő költségtérítés is sokkal nagyobb lesz az ideinél.
Kap 4,3 milliárdot az útdíjrendszerek működtetése is.
A legtöbb, külön soron szereplő pluszpénz azonban – 42 milliárd forint – a turisztikai fejlesztésekre jut.
A személyszállításhoz hasonlóan e terület is megszenvedte a vírus gazdasági következményeit, de időbeli és földrajzi eloszlása alapján is nagyon egyenlőtlenül.
Az új kormányrendelettel összesen 221,4 milliárd forintot osztott szét a kormány.
Ehhez a legtöbb pénzt – 185,4 milliárdot – a Gazdaságvédelmi Alapból vett el, míg a járvány elleni védekezés központi tartalékát 26,4 milliárddal, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre létrehozott tartalékot 7,1 milliárddal, a Központi Maradványelszámolási Alapot pedig 2 milliárddal kurtította meg.
A Gazdaságvédelmi Alap terhére történő átcsoportosítások kapcsán az MFOR emlékeztet, hogy nem feltétlenül új feladatokról és célokról van szó: „már az első hullám végén is elkezdte a kormány felszabadítani az alap létrehozásakor lekötött összegeket és azokat gyakorlatilag visszaadja az eredeti előirányzatokra” – írja a portál.
Ebből az alapból a már említett közlekedési és idegenforgalmi tételeken felül
15,7 milliárd forintot kap a Miniszterelnökség, 11,5 milliárd jut a sportakadémiáknak, és 10,3 milliárd a regionális víziközmű társaságoknak.
Ez utóbbihoz kívánkozik, hogy a hazai víziközműcégek közszolgáltatásból származó bevételei jellemzően nem fedezik azok költségeit a hatósági áraik befagyasztása óta, az ágazat pedig energiahivatal (és mások szerint is) megújításra szorul. A terület megsegítésére a kormány tavaly mindössze másfél másfél milliárdot különített el, és a mostani 10,3 milliárddal is csak az állami (regionális) cégeket segíti, a rajtuk kívüli 35 szolgáltatót nem.
A kormányrendelet a sportakadémiák mellett más, sporttal kapcsolatos fejlesztéseknek is kedvez. A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás javára 2,8 milliárd, a Nemzeti Sportközpontoknak 2,6 milliárd, további sporttevékenységeknek 1,2 milliárd forint adható.
A rendkívüli tartalékából elvont 7,1 milliárd forintot a Bethlen Gábor Alap kapta meg, nemzetpolitikai célokra. A járvány elleni alap terhére öt egészségügyi és egy oktatási célra terelnek át pénzt. A gyógyító-megelőző ellátás intézmények (16,2 milliárd), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (5,4 milliárd), az MH Egészségügyi Központ (1,1 milliárd), az Országos Sportegészségügyi Intézet (1,1 milliárd), a szociális és gyermekvédelmi intézmények (970 millió), az Országos Vérellátó Szolgálat (508 millió), és a Klebelsberg Központ (338 millió) forintot kapnak.
A maradványelszámolási alapból másfél milliárd forinttal segíthető meg a hulladékgazdálkodás közszolgáltatási része, és 500 milliót használható fel a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatokra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.