Tízmilliárdokkal tennék versenyképesebbé a vasúti teherfuvarozást

A korábbi kormánydöntés alapján 2021 második felében 3,7 milliárd forint, 2022-2025 között pedig évi 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő forrással támogatható az egyes kocsi forgalom – írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Nemzetközi példák szerint az állami hozzájárulás stabilizálja, kiszámíthatóvá teszi a szegmens működését, így idővel egyre több magánvasúti társaság nyújthat szolgáltatásokat a partnereknek.

A középtávon 2-4 százalékra becsülhető forgalomnövekedés fokozza a szektor GDP-termelő képességét, hozzájárul a távolsági közúti teherszállítás egy részének vasútra tereléséhez. Az állami támogatás az Európai Bizottság jóváhagyásával nyújtható, az innovációs tárca tavaly nyáron indította el a most célba ért egyeztetési folyamatot.

Az egyes kocsi forgalomban telephelyenként egy vagy néhány teherkocsinyi árut gyűjtenek össze, és ezekből a célállomásnak megfelelően rendezik össze a vonatokat. A lehetőséggel több mint 700 cég, köztük állami tulajdonú és stratégiai jelentőségű társaságok (pl. gyógyszer- és vegyipari, energetikai vállalatok, erdészetek stb.), számos kis- és középvállalkozás él Magyarországon.

A szolgáltatás nyújtása pusztán piaci alapon nem fizetődik ki, az elmúlt időszakban éves szinten mintegy 6 milliárd forintnyi üzemi veszteséget termelt.

A kialakult helyzet a tevékenység megszűnésével fenyegetett, így a vasúton fuvarozott árumennyiség közel ötödét kellett volna kamionokkal elszállítani, tovább fokozva a közutak és a környezet terhelését.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta:

a kormány a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a tiszta és energiahatékony vasúti árufuvarozásnak. Az ágazat szén-dioxid kibocsátása egységnyi szállítási teljesítményre vetítve mindössze hetede a közúti szállításénak. Az állami szerepvállalás ezres nagyságrendben biztosítja a munkahelyek megőrzését a szektorban, nélkülözhetetlen kapcsolódási pontot tart fenn a hazai cégek és a világpiac között.

A közlekedési módok közötti munkamegosztásban a vasút részaránya az elmúlt évtizedben 18 százalék körül mozgott Európában, a magyar érték az átlagos szint körül alakult. E részarány növeléséhez a vállalkozó vasúttársaságok erőfeszítésein túl kezdeményező állami szerepvállalásra van szükség a pénzügyi támogatások szintjén is. A szakminisztérium a következő hónapokban véglegesíti a támogatás igénylésének pontos módját, feltételrendszerét.

A vasúti teherfuvarozás szolgáltatási színvonalát és versenyhelyzetét az infrastruktúra korszerűsítésével és bővítésével is javítjuk. Megépült a harmadik vágány a Déli vasúti összekötő hídon és a kapcsolódó vonalszakaszokon, ezzel a hazai hálózat legfontosabb szűk keresztmetszetét számoljuk fel. Zalaegerszegtől Záhonyig az ország több pontján létesülnek intermodális konténerterminálok, innen a távolból vasúton érkező árut kamionokon juttatják el a közeli célpontokra. Előkészületben van a vasúti áruforgalmi fejlesztési koncepció és a Budapestet délről kerülő V0 tehervasútvonal is. Azon dolgozunk, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává váljon

– tette hozzá Mosóczi László.