Amikor a török kamionos meglép a vámvizsgálat elől

A Törökországból érkező textil-, ruházati, elektronikaitermék-, valamint parfümszállítmányok esetén a magyar vámhatóságnak többször is el kellett járni a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt a vonatkozó uniós szabályozás értelmében. Mindazonáltal jelentős magyar–török áruforgalom mellett a vámeljárások általában problémamentesek – szűrhető le a vámellenőrzések tapasztalataiból, amelyeket egy minapi vámszakmai fórumon vettek sorra.  

Az online fórumot a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének (VJASZSZ) török szekciója szervezte, a résztvevők között volt a VJASZSZ, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több vezetője mellett Shiraishi Renáta, Magyarország isztambuli külgazdasági attaséja és Kövecsi-Oláh Péter, Magyarország ankarai külgazdasági attaséja. Az elhangzottakról a fórum helyszíni és technikai feltételeit biztosító Ekol Logistic Kft. tájékoztatta ügyfeleit. A török hátterű cég felhívta a figyelmet, hogy 

 Törökország tagja az új számítógépesített tranzit rendszernek (NCTS), ennek megfelelően az árutovábbítások is egyszerűsödtek.

Meg kell keresni a márkavédett termékek szellemi jogtulajdonosát

Az általában vett problémamentesség azonban panaszokat is takar. A török nagykövetség például több alkalommal jelezte a NAV-nál, hogy a török fuvarozók szerint gyakran indokolatlanul hosszú a magyarországi vámeljárás. Ennek az az oka, hogy a márkavédett termékkörök esetén meg kell keresni a szellemi jogtulajdonost , illetve az illetékes szakhatóságokat, és csak az ő engedélyükkel lehet elvégezni a vámeljárásokat. A NAV egyébként folyamatosan vizsgálja az eljárások időtartamát, nem csak török viszonylatban. Az a tapasztalata, hogy csak akkor tolódhat ki az ügyintézési idő, ha szakhatósági megkeresésre van szükség, hiszen a vámeljárás addig nem zárható le, amíg nem érkezik meg a válasz. A fuvarozók általában ezt nem tudják, és a vámhatóságot okolják a hosszabb eljárásokért.

Törökország felé kerülhet az orosz áru

Egy másik kényes terület az Oroszországgal szembeni szankciós előírások be-, illetve be nem tartása. A vámhatóságnak itt is ellenőrzési jogköre és kötelezettsége van, viszont azt az illetékes kormányhivatal állapítja meg a NAV bejelentése alapján, hogy az adott kereskedelmi partner valóban megsértette-e az uniós szankciókat. Fontos, hogy amikor Törökországból érkezik egy szállítmány, a közreműködőnek is meg kell győződnie arról, hogy honnan származik az áru, tehát oda kell figyelni a szankciós rendelkezésekre is.

A török vámhatóság és a török gazdálkodók nem megfelelő együttműködése miatt fordulhatott elő több esetben is az A.TR-másolatok visszamenőleges kiadása, márpedig erre a jogszabály nem ad lehetőséget. A NAV jelezte a problémát a török vámhatóságnál, bízva abban, hogy mielőbb megszűnik ez a gyakorlat. (Az A.TR szállítási igazolást az EU és Törökország közötti szállításoknál alkalmazzák, iránytól függetlenül. Kiállítása igazolja, hogy az EU vagy Törökország területén az áru szabad forgalomban van – tehát nem vámáru –, ezáltal vámok kiszabása nélkül hozható be.)

Az elmúlt három év összevetéséből a magyar vámhatóság adatai alapján az látszik, hogy bár a külkereskedelmi áruforgalom statisztikai értékében volt némi megtorpanás 2021-ben – kisebb értékű termékek érkeztek abban az évben, illetve tombolt a járvány –, az árunyilatkozatok darabszámának és a vámeljárásra bejelentett áruk nettó súlyának a növekedése folyamatosan bővülő forgalmat mutat. Ugyanez igaz az összes harmadik országos forgalomra. A Törökországba irányuló export esetén az árunyilatkozatok darabszáma és a statisztikai érték növekszik, miközben az árumennyiség nettó súlya csökken. Ennek egyik oka lehet a szankciós intézkedések bevezetése tavaly február végétől az orosz–ukrán konfliktus kapcsán. A teljes harmadik országos és a török forgalmat összehasonlítva az árunyilatkozatok számában egy kis visszaesés figyelhető meg 2021-ben, viszont a nettó tömeg jobban alakul, míg a statisztikai érték folyamatosan csökken.

Az irány jó

A török vámhatóság által a magyar társszervezetnek küldött vámegyüttműködési és A.TR-okmányokra vonatkozó megkeresések (vámokmányok hitelességének megerősítése, vámértékvizsgálatok, áruk tarifaalapú besorolása) száma csökkent, de a NAV egyre több megkeresést küld a török félnek, ami a két hatóság közötti kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatokra utal. Az árutovábbítási rendszer szempontjából az uniós tagállamok és Törökország kapcsolattartói hálózat szintén jól működik. A törökök nagyon aktívak az évente tartott megbeszéléseken, ami azért fontos, mert ha bármilyen árutovábbítással kapcsolatos probléma merül fel, azokat könnyebben lehet megoldani az együttműködés keretében.