Megfékezik a trükköző külföldi kamionosokat, hatalmas pénz lehet belőle

Éves szinten kétmilliónál is több nehéz tehergépjármű szeli át Magyarországot, és ebből az igen jelentős tranzitforgalomból lényegesen többet is profitálhatna hazánk. A minőségi szolgáltatások – például őrzött parkolók és szálláshelyek építése – és hatékonyabb útdíj-, illetve engedély-ellenőrzés, gyorsabb határkeresztezés esetén több milliárd forintos pluszbevételhez juthatnának a magyar vállalkozások és a költségvetés – derült ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) közleményéből. A szakmai szervezet szerint a kormány logisztikai szektort érintő tervezett intézkedései évtizedes problémákra nyújthatnak megoldást, hozzájárulva a vonzóbb logisztikai infrastruktúra kiépítéséhez, a trükköző külföldi fuvarosok kiszűréséhez, valamint a magyar árufuvarozási piac versenyképességének növeléséhez.

A magyar logisztikai szektor a hazai GDP több mint 5 százalékát adja. Az MLSZKSZ szerint azonban ez az arány a duplájára is emelkedhetne, ha Magyarország jobban kihasználná geopolitikai adottságait.

– emelte ki Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke, aki szerint a tranzitforgalomban hazánk eddig csak az útdíjbevételekre épített, alig vannak olyan kiegészítő szolgáltatásaink, amelyek további forgalmat vonzanának, illetve pluszbevételeket generálnának a szolgáltató szektornak és közvetve az államnak.

Hozzátette: ahhoz, hogy az ország vonzó áthaladási útvonal lehessen, fejleszteni kell a határkeresztezési folyamatokat, mert a hosszú várakozások miatt a fuvarok egy része más útvonalakat keres. Továbbá figyelmet kell fordítani olyan további árumegállítói funkciók erősítésére, mint a záhonyi vasúti nyomtávváltásból származó lehetőségek, a budapesti repülőtér körüli e-kereskedelmi elosztóközponti fejlesztések, a tengeri konténeres forgalom regionális elosztói szerepének erősítése vagy a V0-s vasúti körgyűrű által generált forgalomvonzó képesség kihasználása.

„A kiszolgáló logisztika megteremtésére kiváló példa Hollandia, amely gazdasági kitörési lehetőséget látott a tengeri fuvarozásra épített kereskedelmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésében. Az így létrejött kikötőhálózatuk (Rotterdam, Amszterdam) Európa legnagyobb  áruforgalmát – évi több mint 540 millió tonna – bonyolítja le a top 10 kikötő összehasonlításában” – részletezte Fülöp Zsolt.

Az infrastruktúra hiánya mellett súlyos probléma, hogy

Mindeddig az ellenőrző rendszer nem tudott hatékonyan fellépni az engedélyekkel trükköző vagy az útdíjat nem fizető kamionosokkal szemben. Ha nem magyar fuvarozó szállít, akkor nem magyar cégnél landol a fuvardíj, nem magyar munkavállaló végzi a feladatot, a külföldi vállalkozás nem fizet adót, és végül, ha nem érik tetten a szabálytalankodót, akkor a hatóság sem tudja szankcióval sújtani őt, azaz összességében a nemzetgazdaság szempontjából mindenki rosszul jár.

Éppen emiatt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a logisztikai szektor szereplőivel együttműködve jó néhány intézkedést, szabályozói változást tervez bevezetni. Az a cél, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy korszerű és biztonságos szálláslehetőséggel kibővített parkolók jöhessenek létre az ország több pontján, emellett felülvizsgálják a kulcsfontosságú közúti és vasúti határátkelők áteresztőképességét befolyásoló határforgalmi gyakorlatokat és szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be az engedély nélkül fuvarozó külföldiekkel szemben. Ezenkívül bevezetik a minimális szolgáltatási díjat és az e-fuvarlevelet, illetve maximálják a fuvarozásba bevonható alvállalkozók számát, valamint a fuvarozók (közút, vasút, víz, légi) egymás közötti elszámolásának fizetési határidejét.

Az MLSZKSZ jónak tartja a tervezett intézkedéseket, amelyek elősegítik a tranzitforgalomból származó bevételek növelését, a fuvarozói piac tisztulását és növelik a magyar árufuvarozás versenyképességét. Úgy vélik, hogy a szabályozói korszerűsítések jó alapot nyújthatnak az évtizedes problémák megoldására, ugyanakkor a célok eléréséhez további döntések szükségesek. Ezek előkészítésében a magyarországi logisztikai ágazat szakmai szervezetei készek együttműködni a szaktárcával.