Hibrid munka: több ezer cég van lépéskényszerben, fontos határidő közeleg

Több ezer magyar közép- és nagyvállalatnak kell teljesítenie idén októberre a NIS2 uniós irányelv alapján előírt törvényi kötelezettséget, de a többségnek ehhez házon belül nincs tudása és tapasztalata.

Megállíthatatlanul terjed a hibrid munkavégzés, tavaly már világszerte az alkalmazottak 28 százaléka dolgozott munkaidejének egy részében vagy egészében távolról. Az arány számos iparágban ennél lényegesen magasabb, a Statista jelentése szerint 

• a technológiai szektorban eléri a 67 százalékot, 
• a tanácsadó cégek és ügynökségek körében meghaladja az 50 százalékot, 
• de még a szigorúan szabályozott pénzügyi szektorban is 40 százalék feletti. 

Összességében a munkavállalók túlnyomó többsége, gyakorlatilag 

– tapasztalja ügyfeleinél és saját cégénél egyaránt Kerékfy Miklós, a Kontron Hungary Kft. IT-biztonsági szakértője is:

A vezetők nem szeretik, de támogatniuk kell 

A  hibrid modell megosztja a cégvezetőket, a visszafogottabb lelkesedés egyik oka, hogy a földrajzilag elosztott munkakörnyezet, a hálózatba kapcsolt digitális gazdaság sok más elemével együtt a vállalatok támadási felületét is jelentősen megnöveli.

Az otthoni, illetve távoli munkavégzés lehetőségét azonban a vállalatoknak mindinkább támogatniuk kell, mára ez a toborzási stratégia kulcsfontosságú eleme és a tehetséges munkaerő megtartásának előfeltétele. 
 

– mondta a Kontron szakértője.

Az alkalmazottak munkaidejük jelentős részében a vállalati tűzfalon kívülről, változatos eszközökről és hálózatokról jelentkeznek be. Ezek felügyeletéhez és védelméhez eleve erre szolgáló biztonsági megoldások szükségesek.

A kockázatokat tovább növeli, hogy a felhasználók nemcsak céges, hanem saját tulajdonú laptopokról és telefonokról vagy otthoni helyett akár nyilvános wifihálózatokról is bejelentkezhetnek. Hagyományos biztonsági megoldásokkal ezt a környezetet egyáltalán nem lehet ellenőrizni.

Minden vállalat lehet célpont

A rendszertelenül frissített, sérülékeny szoftvereket futtató végfelhasználói eszközök könnyű célpontjai a kiberbűnözőknek, akik a távolról kommunikáló alkalmazottakat is könnyebben megtéveszthetik. 

A kisebb vállalatok kibervédelme különösen gyenge láncszem, feltört hálózataikból nagyvállalatok ellen is kifinomult támadások indíthatók. Nem véletlen, hogy a biztonsági cégek fenyegetés felderítési jelentései az adatszivárgás, az adathalászat, a zsarolóvírus-támadások és a manipuláció, az átverések rohamosan növekvő számát mutatják.

– mutatott rá Kerékfy, leszögezve, hogy

ha egy alkalmazás túlzott engedélyeket kér, az már gyanakvásra adhat okot.

Céges eszközök magáncélra is

A céges vagy munkavégzésre használt saját tulajdonú eszközöket az NIS2 értelmében az alkalmazottak csak abban az esetben használhatják magáncélra, ha azokon a privát és vállalati alkalmazások és adataik teljesen szétválaszthatók. 

Csakhogy ez a laptopokon és Windows alapú tableteken nem oldható meg, ezért a vállalatoknak a teljes eszköz védelméről gondoskodniuk kell, beleértve 

• a vírusvédelmet, 
• a titkosított kommunikációt 
• és adattárolást, 
• a webes forgalom, 
• valamint az alkalmazástelepítések 
• és frissítések felügyeletét.

A technológia, a digitális gazdaság és a fenyegetéskörnyezet gyors fejlődése szükségessé tette a szabályozás korszerűsítését is. Az uniós szabályozás, a NIS2 alapján hozott, 2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről a hazai vállalatok eddiginél sokkal szélesebb körére vonatkozik. 

A legalább 50 fős vagy 10 millió euró éves árbevételű cégeket két kockázati szintre sorolja, és tíz kiberbiztonsági alapintézkedést is meghatároz számukra a kockázatarányos biztonsági és irányítási rendszer kialakításához.

Külsős szakértőkre lehet szükség

Magyarországon legalább 2500 közép- és nagyvállalatot érint a NIS2-nek való megfelelés, olyan területeken is, mint a digitális szolgáltatások, az elektronikai és járműgyártás, a vegyipar, az élelmiszer-előállítás és forgalmazás, a postai és futárszolgáltatás vagy például a hulladékgazdálkodás – tudtuk meg.

Ezek a vállalatok korábban a kockázattűrésük függvényében védekezhettek a kiberfenyegetésekkel szemben, most elég rövid átfutással teljesíteniük kell a törvényi követelményeket, aminek 

Sok érintett cég számára nemcsak újak, hanem túl összetettek is ezek a feladatok. 

– mondta Kerékfy Miklós.

Ezeknek a vállalatoknak célszerű külső szakértő partnerrel indulniuk, aki az első lépéstől, a nyilvántartásba vételi kérelem június 30-ig esedékes benyújtásától kezdve végigvezeti őket a felkészülés minden szakaszán.

A NIS2 hatálya alá tartozó vállalatoknak október 18-ig kell auditálásra kész állapotra hozniuk mindezt, és egy külső auditorral is szerződést kell kötniük. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ezt ellenőrizheti, és hiányosságok feltárása esetén szankcionálhat. A vállalatok ennek kockázatát is szakértő partner közreműködésével csökkenthetik a legbiztosabban.