Az elmúlt időszakban több elemzés is felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarország importoldalon a régióban a legalacsonyabb árakon képes kőolajhoz jutni, addig régiós összevetésben jelenleg hazánkban a legmagasabb a benzin, és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forint. A régiós országokban a hazai árszint alatt alakultak az üzemanyagárak. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje 560 forint volt literenként a benzin, és 586 forint a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.
Az üzemanyagárak költségszerkezete három fő csoportba sorolható: a nyersanyag, azaz a kőolaj világpiaci ára forintban kifejezve, az üzemanyagok végső fogyasztói árában megjelenő adóterhek, illetve a fogyasztói ár és a nyersanyagköltségek különbözeteként adódó árrés.
A kőolaj világpiaci ára a Brent olaj árának forintban kifejezett értéke, amelyet a globális nyersanyagpiacok határoznak meg, és egyformán befolyásolja a régió összes országát.
Magyarországon meghatározó az olcsóbb, Ural típusú olaj áralakulása, hiszen a kőolajfinomítókban nagyrészt ezt a típust dolgozzák fel, az árazás azonban a Brent nyersolajhoz igazított. Február végén a Brent és Ural típusú olajok közötti árkülönbözet 26 dollár volt, azonban mivel extraprofitadóként a különbözet 95 százaléka befizetésre kerül a költségvetésbe, ezért nem okoz a régiós összevetés során torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánk esetében is a Brent olaj árát alkalmazzuk.
A Brent nyersolaj ára forintban kifejezve a 2022. júniusi közel 300 forintos literenkénti szintet követően csökkenő pályára állt. Az olajár mérséklődése a recessziós kilátásokkal összhangban ősszel is folytatódott, így 2023. február végén literenként 185 forint közelében alakulnak a Brent-jegyzések.
Az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők.
Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. A 2023. február 27-i adatok alapján 1 liter gázolaj adótartama 0,65 euró (246 forint), a benziné 0,67 euró (254 forint) volt hazánkban. Ennél magasabb a benzin adótartalma Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban, a gázolaj adótartalma pedig Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában.
A végső fogyasztói ár százalékában kifejezett teljes adótartalom Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a régióban. Az árhoz viszonyított adótartalom gázolaj esetében az ár 40 százalékát, míg benzin esetében a 42 százalékát tette ki 2023 év elején. Az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó mértéke az EU-ban az egyik legalacsonyabb.
Az üzemanyagokat érintő jövedéki adó korábban az EU-szabályok által megengedett minimum körül mozgott hazánkban, jelenleg pedig el sem éri azt.
Az EU-ban 2022-től a benzin minimumadója a literenkénti 0,28 euróról 0,36 euróra (106-ról 137 forintra), a dízelé pedig 0,26-ról 0,33 euróra (99-ről 125 forintra) emelkedett, amire reagálva Magyarország több országhoz hasonlóan derogációs kérelmet nyújtott be. A hatályos jövedékiadó-mértékeket az erre irányuló derogációs kérelem elfogadása esetén akár év végéig fenntarthatja hazánk.
A régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltség és termékadók feletti árrés mértéke az üzemanyagok árában.
A felárat számos tényező befolyásolhatja, amelyekről részletes információval nem rendelkezünk. Ez a tétel tartalmazza a kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a szállítás költségeit, valamint további költségtényezőket, illetve a mindezeken képződő profitot. Végső soron a felár a végső fogyasztói ár és a nyersolaj, valamint a termékadók különbözete. A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolaj esetében 152 forint a felár. Ezzel szemben hazánkban a benzinhez tartozó felár 170 forint, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forint. A benzin esetében tehát közel 70 forinttal, a gázolaj esetében pedig 35 forinttal magasabb a hazai felár, mint a régió átlagában.
A felárat befolyásolhatja az is, hogy az üzemanyag-termelők és -kereskedők az egyes országokban eltérő vállalati adókulcsokkal szembesülnek, amelyek nem számszerűsíthetők közvetlenül a termékek árában.
Magyarországon az üzemanyag-termelők és -kereskedők Európa legalacsonyabb társasági adókulcsát fizetik (9 százalék), de emellett érinti őket a 4,1 százalékos kiskereskedelmi adó és az energiaellátók 41 százalékos jövedelemadója. Ez vélhetően nem okoz szélsőségesen nagy torzítást a nemzetközi összehasonlításban, hiszen hasonló adók minden országban léteznek, illetve 2022-ben Ausztria, Horvátország, Szlovákia, Csehország és Románia is extraadókat vetett ki az energetikai ágazatra. A Brent és az Ural kőolaj árkülönbözetét érintő 95 százalékos adót nem vettük figyelembe, hiszen regionális összevetésben nem okoz eltérést, mert az üzemanyagok önköltségi ára esetében a Brent kőolaj árából indulunk ki. Az pontosan nem kalkulálható, hogy ezek az árbevételt és eredményt érintő adók hogyan jelentkeznek az üzemanyagok árában.
A hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen.
A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellett az üzemanyagár-sapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021. január és 2022. március között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek.
A felár emelkedésében szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyagpiacon. Az ársapka 2022. decemberi kivezetését követően az üzemanyagpiac normalizálódása vélhetően megindult, azonban ez várhatóan fokozatos folyamat lesz.
Az aktuálisan a régiós áraknál magasabb hazai üzemanyagárszint kialakulásában fontos elem volt az árrések növekedése. Az ársapka kivezetését követően az üzemanyagpiac várhatóan fokozatosan normalizálódik. A magasabb árrés kezdetben még fennmarad, de 2023 során az árrés régiós szintre süllyedése alacsonyabb üzemanyagárakat és érdemi dezinflációs hatást hozhatna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.