Korlátok és kitörési pontok – lépjünk a fenntartható felzárkózás intenzív útjára

A 2010-es évek sikeres magyar gazdasági modellje az extenzív (mennyiségi) növekedésen alapult, egyes intenzív jegyekkel. A növekedés két fő forrása a foglalkoztatottak számának közel 1 millió fővel való bővülése és a beruházási rátának az EU élvonalába emelkedése volt. A külső környezet támogatta az extenzív növekedést: olcsó volt a finanszírozás, az energia és viszonylag olcsó volt a munkaerő is. 

A 2010-es években jól működő magyar gazdasági modell sikereinek folytatását egyszerre akadályozzák jól látható korlátok és lappangó veszélyek.  A jól látható fenyegetések közé tartozik az orosz–ukrán háború, az energiaválság, a világrend átalakulása és az egyensúlyi mutatóink felborulása. A lappangó veszélyek nem kevésbé veszedelmesek, és alapvetően ezek képezik az extenzív gazdasági modell növekedési korlátait. 

A 2020-as évtized karaktere kikezdi a mennyiségi növekedés alapjait: megszűnt az olcsó finanszírozás, nincs már olcsó energia, erősebb harc lesz a képzett munkaerőért, emelkednek a geopolitikai feszültségek és végre kell hajtani a digitális és zöldátállást. 

A most folyó évtized megnyeréséhez át kell állni az intenzív növekedési modellre. A korlátos erőforrások és a kedvezőtlen külső környezet felnagyítja a versenyképességi különbségeket. Ezért minden erőforrást még jobban meg kell becsülni, még inkább ki kell használni. Ilyen környezetben a növekedés nem a mennyiségi, hanem elsősorban a minőségi tényezőkből származhat.

Az extenzív növekedési modell korlátainak jelei

A demográfiai kilátások megnehezítik a foglalkoztatottak számának növekedését. Az elmúlt években mentek nyugdíjba a Ratkó-gyermekek, és a most munkaerőpiacra lépő korosztály létszáma számottevően kisebb náluk. A létszám korlátozott bővülését a termelékenység növekedése ellensúlyozhatja, de ez a folyamat még nem következett be. A munkatermelékenység, azaz az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték Magyarországon a 3. legalacsonyabb az EU-ban. 

A beruházási ráta magas szintje mellett fontos annak a szerkezete is.  Magyarországon a beruházási ráta a legmagasabb volt az EU-ban 2022-ben, de ez részben a beruházási árak hatása, amelyek 2019 óta 46,7 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a beruházási ráta 2015-ös árakon számolva 2022-re a GDP 25 százaléka alá csökkent. A modern okosberuházások aránya nem növekedett együtt a beruházási rátával. Az immateriális beruházások részesedése a GDP-ben 2,3 százalék volt 2022-ben, miközben az EU átlaga 4,6 százalékon alakult. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy bár Magyarország nyitott és versenyképes exporttermeléssel büszkélkedő ország, az export túlságosan külső technológián alapszik. 

Az új évtized rávilágított az energiagazdálkodás és az energiabiztonság fontosságára.  Bár a hazai gazdaság egészének energiaintenzitása az elmúlt évtizedben csökkent, a feldolgozóipar energiaintenzitása 2010 és 2021 között közel 20 százalékkal emelkedett, így a 4. legmagasabb az EU-ban (2. ábra). Nagy mennyiségű saját energiahordozó hiányában számottevő az import szerepe az ország energiafelhasználásában. Ennek alternatívája a belső megújuló energiaforrások felhasználása lenne, de ezek aránya az energiamixben 14 százalék volt 2022-ben. A jelentős energiaigény a folyó fizetési mérleg hiányában csapódott ki és hozzájárult az ország sérülékenységéhez. 

Az eddig említettekhez képest részpiaci probléma, de a társadalompolitikai és gazdasági hatásai is erősek annak, hogy a lakásépítési kínálat nem tudott lépést tartani az erősödő kereslettel. Az ingatlanállomány mindössze 0,45 százalékának megfelelő számú új lakás épül évente, míg a többi visegrádi országban a mutató átlaga 1,1 százalék. 

Kitörési pontok Magyarország számára – építsünk az erősségeinkre

A korlátok mellett vegyük sorba a kitörési pontokat is. Ezek azok a területek, amelyekre érdemes koncentrálni az erőforrásokat, mert itt a befektetett energia többszörösen megtérül. A fenti kihívások nem ismeretlenek a felzárkózó országok számára. Valamennyi fejlődő állam eljut arra a pontra, amikor a korábbi növekedési modell már nem megfelelő számára, hanem azt az új elvárásokhoz kell igazítani. Hasonló feladat ez ahhoz, mint amikor egy sportcsapatnak új taktikát kell alkalmaznia, ha magasabb osztályba lép, vagy ahogy a munkánkon kell változtatni egy előléptetést követően. 

Elsősorban olyan ágazatokra kell építeni, amelyek a 21. század húzóerői lesznek és a leginkább illeszkednek Magyarország adottságaihoz. Ehhez párhuzamosan kell vizsgálni a globális megatrendeket és hazánk gazdasági, társadalmi, földrajzi adottságait. A megatrendek alapján kiválasztható, hogy mely területeken érvényesülnek olyan felhajtóerők, amelyekre fel lehet építeni egy új növekedési modellt és melyek ezek közül azok, amelyekben adottságaink alapján a legmagasabb hazai hozzáadott érték és multiplikátor érhető el. 

Legfontosabb erőforrásunk a tudás 

• A legnagyobb multiplikátorhatása a tudásba való befektetésnek van. Ezt a lehetőséget azonban nem használjuk ki kellő mértékben. Jelentős növekedési tartalék van a köz- és a felsőoktatásban, valamint a digitális készségek terén, az idegennyelv-tudásban és a pénzügyi ismeretekben. A képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke (12 százalék) közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.

Digitális gyorsulás digitális dualitás nélkül

• A hazai vállalatok, főként a kkv-k digitális transzformációjának támogatásához célzott megoldásokra van szükség. A digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget mérő, EU-tagállamokat lefedő DESI-mutató alapján a 22., míg a globálisan, 63 országra kiterjedő IMD digitális versenyképességi rangsorban a 42. helyen állunk. Fejleszteni kell a hazai munkaerő digitális ismereteit és készségeit, valamint bővíteni az innováció vezérelt vállalatok esetén a finanszírozási opciókat (például startupok számára új cégforma, dolgozói részvényopció egyszerűsítése). Szükséges továbbá egy állami adatreform, például a céginformációs rendszer adatainak könnyebb elérhetősége, a Központi Hitelinformációs Rendszer bővítése, energetikai tanúsítványok automatizált elérése.

Út az energiafüggetlenség felé

• Az európai energiaválság rávilágított arra, hogy stabilitást és költségelőnyt jelent a hazai előállítású energia, illetve az energiaintenzitás mérséklése. Jelenleg azonban hazánk a felhasznált energia 55-60 százalékát importálja, és egységnyi termeléshez a 6. legtöbb energiát használja fel az EU-ban. Az energiahatékonyság növelése célzott beruházásokat és megfelelő ösztönzők kialakítását igénylik.

A folyó fizetési mérleg többletének helyreállása növeli a stabilitást

Az idén megfeleződik a folyó fizetési mérleg hiánya, de ez egyensúlyjavító lépésekkel erősíthető. Az energiaárak normalizálódásával és a fogyasztás alkalmazkodásával 2023 elejétől már megkezdődött a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése. Az energiafogyasztás további mérséklésével, az energiahatékonyság javításával, az importintenzív beruházások halasztásával és lehetőség szerint hazai termeléssel való importkiváltással további egyensúlyjavulás érhető el. 

Multiplikátorokra építő FDI-stratégia

• Olyan FDI-beruházásokra van szüksége a magyar gazdaságnak, amelyek nemcsak a beruházást és az exportot növelik, de a foglalkoztatást és a hazai jövedelmeket is. Célul kell kitűzni, hogy a beáramló FDI összetételének átalakítása a hazai hozzáadott érték növelését célozza. Akkor lesz igazán kedvező a külföldi nagyvállalatok zöldmezős beruházása, ha az később szervesen beépül a magyar gazdaságba, és minél nagyobb részben hazai résztermékeket használ fel a gyártási folyamathoz. 
• A vállalati kapcsolatok a feldolgozóiparon túl a kreatív iparra is kiterjedhetnek. Ez utóbbi bekapcsolódhat a tervezési és értékesítési folyamat magas hozzáadott értékű tevékenységeibe. A kreatív ipar a GDP-t meghatározó hozzáadott értékben az ágazati kapcsolatokat is figyelembe véve már ma is nagyobb súlyt képvisel, mint a látszólag nagyobb járműipar. Ennek oka, hogy a kreatív iparban nagyobb a hazai hozzáadott érték aránya, illetve magasabb az ágazat beágyazottsága a hazai gazdaságba. A kreatív ipar a termelésnek „csak” a 7,0 százalékát adja, de a hozzáadott érték 12,3 százaléka kötődik hozzá. Ugyanakkor a járműipar a kibocsátásban 9,8 százalékot ér el 2020-ban, de a hozzáadott értékben csak 5,5 százalékot.

Az erős hadiipar a békét is őrzi

• A hadiipari kiadások magas multiplikátorral büszkélkedhetnek, amennyiben a fejlesztés és a gyártás is döntően hazai keretek között valósul meg. Magyarország honvédelmi kiadásai a költségvetési tervek szerint 2022-ben elérték a GDP 2 százalékát, de a honvédelmi beruházások jelentős része importból valósul meg. A hazai hadiipari kapacitások kiépítése amellett, hogy biztosítja a modern honvédelmet, csökkenti az ehhez szükséges importot. Ahhoz, hogy a fejlesztések is itthon valósuljanak meg, szükséges a vállalatokkal és egyetemekkel való összefogás.

Megépíthető akár 35 ezer lakás évente

• Az elérhető lakhatás biztosítása az egyik legnagyobb tovagyűrűző hatású gazdaságpolitikai lépés. Az épített ingatlanok számának emelkedése nemcsak a gazdasági növekedést gyorsítja és költségvetési bevételeket termel, hanem kedvezők a társadalompolitikai hatásai. Az otthon megléte javítja a fiatalok családalapítási lehetőségeit és növeli a gyermekvállalási kedvet. Ha növekedne a kínálat, akkor a lakásárak relatív szintjének mérséklődése emelné a más termékekre fordítható vásárlóerőt. 
• A magyar gazdaság már bebizonyította, hogy képes akár 35 ezer lakás felépítésére. Jelenleg ennek elérését a szakképzett munkaerő hiánya és a szektor alacsony hatékonysága is hátráltatja, de a modern technológiákkal és célzott szakképzésekkel megismételhető lenne a 20 évvel ezelőtt már elért teljesítmény.

Gyarapodó népesség, gyarapodó gazdaság

• Továbbra is fenn kell tartani a célt, hogy Magyarországon megszülessen a népesség fenntartásához szükséges 110 ezer gyermek évente. A termékenységi ráta hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben az EU-n belül, de még így sem érte el a népesség megtartásához szükséges 2,1-es szintet. A kedvező folyamatok 2022-ben – részben a Covid hatására – megtorpantak. 2022-ben 88 400 gyermek született, ami 5,0 százalékkal elmarad a 2021-es születésszámtól. A demográfiai fordulatot segítené a fiatalabb korban való családalapítás támogatása és a családok mindennapi életének könnyítése. 

„Egészséges” növekedés

• Jelentős kitörési pontok azonosíthatók az egészségipar területén. A hazai exporton belül az egészségügyhöz kapcsolódó termékek súlya a 2010-es 3,3 százalékról 5,3 százalékra emelkedett 2020-ra. Az egészség- és gyógyszeripar területén magas a hozzáadott érték, a fejlesztéseknek viszonylag alacsony az egységnyi hozzáadott értékre jutó energia- és nyersanyagigénye, illetve az export javítja a külső egyensúlyt. 
• Az egészségtudományi oktatás magas színvonalú és nemzetközileg elismert Magyarországon. A hazánkban mester- vagy osztatlan képzést végző hallgatók több mint fele ezen a területen tanult 2020-ban, míg a Semmelweis Egyetem – egyetlen magyar egyetemként – bekerült a világ 250 legjobb intézménye közé a Times rangsorában. 

„Az élet vize”

• Az energiaválság jelezte, hogy visszaüthet, ha könnyen bánunk a látszólag bőven elérhető erőforrásokkal. Ilyen Magyarországon a víz is, amely – most még – nagy mennyiségben áll rendelkezésre, de közel sem használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket. 
• Hazánk a termálvízben leggazdagabb országok közé tartozik. A termálvizes gyógyturizmus fejlesztése egy magas hazai hozzáadott értékű tevékenységet növelne, javítaná a külső egyensúlyt (a beérkező turizmus szolgáltatásexport a fizetési mérlegben) és a hazai családok egészségéhez is hozzájárul. 
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás részeként szükséges a hazai öntözőrendszer fejlesztése. Hazánkban a jelenleg öntözésre alkalmas területnek csak a felét öntözzük, de a potenciális terület bővíthető. Kezdetben a beruházások, majd a magasabb terméshozam növelné a GDP-t. Az elmúlt 20 év aszállyal sújtott éveiben a mezőgazdaság termelése mai áron átlagosan 300 milliárd forinttal (a GDP 0,6 százalékával) maradt el a trendszerű értékétől.