MNB kortárs gyűjtemény: befektetés a jövőbe

A jegybank által használt épületek irodáiban és közösségi tereiben több mint 700 alkotás kap helyet, az MNB Budai Központjában jellemzően a figurális vagy kalligrafikus művek találhatók, míg a Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum – egykori Postapalota épületében a neoavantgárd művészgeneráció munkáit és geometrikus absztrakt tendenciákat képviselő alkotásokat csodálhatják meg a műkedvelők.

Hamvai Kinga, a gyűjteményt gondozó MNB Arts and Culture divízió vezetője kiemelte, a kollekciót főleg festmények alkotják, ugyanakkor szobrok, textilmunkák, üvegmunkák és fotók is szerepelnek benne. A több generációt felvonultató kortárs gyűjtemény egy része a háború után született. Ezek a művek jellemzően azoktól a képzőművészektől származnak, akiknek a pályafutása a hatvanas-hetvenes években indult, akkor kezdtek el kísérletezni az absztrakció különböző irányzataival (amely a korabeli kultúrpolitikán kívül esett, az alkotók attitűdje tehát mindenképp progresszívnek mondható). A nemzedék néhány művésze még ma is él és alkot, például Keserü Ilona vagy Maurer Dóra. A középgeneráció művészeinek – Somody Péter, Szirtes János, Cseke Szilárd – alkotásait, illetve a legifjabb korosztály, Nemes Márton és Vető Orsolya Lia munkáit is magáénak tudhatja az MNB. 

A gyűjtemény közkinccsé tétele

A divízió egyik legfontosabb célja, hogy az MNB munkatársain túl mind a nagyközönség, mind a szakma számára is hozzáférhetővé és megismerhetővé tegye a válogatás anyagát a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. 

Mivel az MNB épülete bankbiztonsági szempontból szigorúan védett terület, a célkitűzés ellenére sem olyan egyszerű megtekinthetővé tenni a gyűjteményt. Ez jellemzően úgy lehetséges, hogy a budai központ időnként megnyitja épületét az előzetesen regisztrált látogatók előtt. Ilyen volt az MNB Arts and Culture tavaly májusban rendezett három pop-up kiállításból álló bemutatkozó rendezvénysorozata, amelyen bárki felfedezhette a válogatást. A hazai bemutatkozás további fontos helyszíne volt a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat keretében megvalósult Folyékony időszeletek című, női művészeinek alkotásaiból válogató kiállítás is, amelyet a veszprémi Művészetek Házában láthattak az érdeklődők. Sőt, az MNB Arts and Culture edukációs tevékenysége részeként kapcsolódó művészetközvetítési programok és kurátori vezetések is várták az érdeklődőket, a gyermekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottak – ezzel is elősegítve, hogy a kortárs művészet bárkihez közelebb kerülhessen.

Emellett a Magyarországon rendezett bemutatókon kívül a divízió kiemelt célkitűzése, hogy a gyűjtemény láthatóságát, illetve az alkotók ismertségét növelje a nemzetközi kortárs művészeti színtéren. A kollekció anyagát már megtekinthette a dél-koreai és az emirátusokbeli közönség, de jelenleg is látható egy nagyszabású, a Fajó Alapítvánnyal együttműködésben létrejött kiállítás Sanghajban.

Hamvai Kinga a hazai gyakorlathoz hasonló nemzetközi példákat is említett, párhuzamot vonva például az Európai Központi Bank kulturális tevékenységével (a bank gyűjteményében magyar alkotás is található), amely évente egyszer rendez a nagyközönség számára is nyitott kiállítást frankfurti épületének aulájában.

Az MNB gyűjteményének alkotásait a műtárgykölcsönzések révén szintén megtekintheti a nagyközönség: a divízió rendszeresen ad kölcsönön műtárgyakat hazai tárlatokra, legutóbb például a Gödöllői Iparművészeti Műhely kiállításán voltak láthatók Melkovics Tamás fiatal szobrász alkotásai, vagy a Q Contemporary Keserü Ilona-tárlatán az egyik fő mű is innen származott. Példaként az európai jegybankok közül a francia jegybank említhető, hiszen az ő gyűjteményük nem látogatható nyilvánosan, az érdeklődők csupán időnként, műtárgykölcsönzések révén találkozhatnak az alkotásokkal. 

Visszatérve az MNB gyűjteményéhez, annak kortárs részét a pandémia idején digitalizálták, és a virtuális térben is elérhetővé tették. Mindemellett az eddigi összes tárlat képes összefoglalójának megtekintése vagy akár virtuális bejárása is lehetséges a divízió honlapján.

Az is jellemző, hogy egy szakmai konferencia keretében a meghívottak láthatják az alkotásokat, hiszen a gyűjteménynek a kulturális örökség megőrzésen és az esztétikán kívül természetesen presztízs- és befektetési vonatkozása is van, bár a bank nem kívánja értékesíteni későbbiekben a műveket. A gyűjteménybe való bekerülés fontos mérföldkő az művészek karrierjében, a fiatal művészeknek a színre lépés szempontjából, az elismert alkotók esetében a tudatos nemzetközi kanonizáció sikerességének érdekében. A divízióvezető hangsúlyozta, hogy kimondottan olyan alkotók munkáit vásárolják meg, akik értéket képviselnek, és ezzel párhuzamosan képeik értéke is egyre növekszik. 

A gyűjteményépítés természetesen szakmai szempontok alapján zajlik: neves művészettörténészek tettek, illetve tesznek javaslatokat arra, hogy milyen alkotások kerüljenek be a kollekcióba. Annak érdekében, hogy a jelenkori magyar kultúra műalkotásaiból reprezentatív gyűjtemény álljon össze, a kiválasztási folyamatba bevonják a magyar kortárs művészettel foglalkozó galériákat is. Az alkotások kiválasztására jelenleg Fabényi Julia, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, mellett Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főmuzeológusa, gyűjteményvezetője és Rieder Gábor művészettörténész tesz javaslatot. Korábban Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja és az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa, valamint Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée Nationale d’Art Moderne IC Central Europe bizottságának alapító tagja is a tanácsadó testület tagjai volt.