Különleges Tiziano-festmény a Nagyházi Galéria téli aukcióján

Tiziano Vecellio Bűnbánó Magdolnájának eddig publikálatlan változata magángyűjteményből került a Nagyházi Galéria decemberi árverésére. A Tiziano-festmény kikiáltási ára 110 millió forint, becsértéke pedig meghatározhatatlan. Az árat befolyásolja, hogy nem védett – és a különleges körülmények miatt nem is lesz az –, tehát külföldről is licitálhatnak rá. 

Az aukciósház 2005-ben már sikerrel árverezett egy Tizianót (Mária a gyermek Jézussal és Szent Pállal), és az a festmény akkor 180 millió forintjába került a megvásárlójának, amelyet az Értéktár program 2015-ben négy és félmilliárd forintért vásárolt meg.

A galéria sajtóeseményt és VIP-megnyitót is szervezett, amelyen az itáliai reneszánsz neves olasz kutatója, Andrea Donati beszélt a kép történetéről, eredetiségének igazolásáról, párdarabjairól a világ neves múzeumaiban (az Ermitázstól a Gettyig). 

A velencei festészet legragyogóbb korszakát reprezentáló Tiziano a 16. században többféle változatot készített Bűnbánó Magdolnáról egy műkedvelőkből és az ő életében fontos személyekből álló közönségnek. Ezeket a képeket legtöbbször ajándékba szánta egyházi és világi elöljáróknak, sőt a saját otthonában mindig tartott egy változatot a Bűnbánó Magdolnából, amit csak akkor adott el, amikor már elkészült egy újjal.

A festményanyagban Bernáth Aurél műkereskedelmileg legtöbbre értékelt korszakából, 1936-ből elérhető a Csillagnézők című alkotása 2,8 millió forintos kezdő ártól.

Vaszary János kései korszakából való a viszonylag kis méretű, napozó kislányt ábrázoló kép 12 millió forintos kikiáltási áron. A hullámzó kvalitású és bőséges Scheiber Hugó-életműből most több jó minőségű képet árvereznek. A legmagasabban, 1,4 millió forintról a friss, üde, mozgalmas Nagyvárosi utcarészlet című kép indul. Öt és fél millió forintos kezdő áron szerepel két 18. századi angol tájkép Richard Wilsontól. Az alkotó Angliában ismert és elismert művész, magasabb árakon forognak a képei, mint a most aukcióra kerülő védettek. 

Restaurálásra szoruló állapota ellenére különleges tétel Mészöly Géza nagy méretű tájképe, a Naplemente a mocsáron. A 19. századi magyar tájképfestészet kimagasló alakjának műve egykor Tisza István tulajdonában volt, és művészettörténetileg is érdekes, de költséges helyreállítás vár az új tulajdonosra, emiatt nagyon nyomott áron, 480 ezer forinton indul az árverés.

A kortárs festményanyag két részre oszlik: a jótékonysági részt a művészek ajánlották fel a ZoNa alapítvány javára, rendőrségi árvák vagy félárván maradt gyerekek támogatására. A másik rész pedig a másodlagos piacon forgó kortárs művekből áll, köztük Korniss Dezső, Nádler István, Fajó János és Hencze Tamás szitanyomataiból.

A műtárgyanyag legkülönlegesebb tétele egy 11 kilogramm súlyú, aranyozott ezüst díszláda, a fedél belső oldalán Erzsébet királyné és Ferenc József császár képmásával. Valószínűleg nekik is készítette Bachruh Antal császári és királyi udvari szállító a 19. század végén. A szép állapotban lévő, drágakövekkel díszített tárgy kikiáltási ára 6 millió forint.

A herendi porcelánokra szakosodott Szarvasy Gyűjteményből is szerepel az aukción néhány ritkaságszámba menő tétel. Ilyenek például a Budavári Palota étkészletéből származó darabok, köztük egy Ferenc József monogramjával ellátott vajtartó.

Széles a választék a reprezentatív álló és faliórákból, valamint az aranyozott, 1-2 millió forintos árakon induló, többnyire francia, 18–19. századi kandallóórákból. Az érdekességek és gyűjtőknek való apácamunkák, hímzésminták és táncrendek közt is megéri elmélyülni.

A 21. századi változásoknak – legalább műkereskedelmi szempontból – egyik nagy vesztese a bútor, legyen az 18. századi kézzel készített asztalosmunka, festett népi bútor vagy a 20. század elejére tehető használati bútor. A tabernákulomok a kilencvenes évek elején 3 millió forint körül mentek, most – amikor nincsenek divatban – 600 ezer forint körüli árakon kínálják őket, de elképzelhető, hogy a jelenlegi korszakot túlélő keveseknek felfelé megy majd az értékük.