Emelkedő trendet jelez az exportmegrendelések alakulása

M. Cs. | Majdnem egy évtizede a leggyorsabb növekedést mutatta augusztusban a kínai feldolgozóipar teljesítménye – legalábbis a Caixin Insight Group nevű kínai kutatóintézet és a londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató, az IHS Markit közös felmérése szerint, amely a kis- és középvállalatokra összpontosít. Az ágazati beszerzésimenedzser-index (BMI) a júliusi 52,8 pontról 53,1 pontra emelkedett a múlt hónapban, miközben a piac a növekedés lassulására, 52,6 pontra számított. Szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy az eredmény más képes mutat, mint a nagyobb, állami kézben lévő vállalatokra fókuszáló, hivatalos statisztika. Az utóbbit egy nappal korábban tették közzé, és az 51 pont enyhe csökkenés az előző hónaphoz képest.

Az IHS Markit adatokkal együtt közzétett közleménye szerint a teljesítmény javulásának oka elsősorban a termelés és az új megrendelések állományának lendületes bővülése; 2011 januárja óta mindkét részindex a legmagasabbra emelkedett. Vang Csö, a Caixin vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy javul a külföldi kereslet is, az új exportmegrendelések állományát tükröző részindex idén először került a növekedést jelző 50 pont fölé. A foglalkoztatottsági alindex azonban a nyolcadik egymást követő hónapja csökken, augusztusban került legközelebb az 50 pontos küszöbhöz az idén. A vállalatok továbbra is derűlátók, bár változatlanul aggodalmat okoz számukra a koronavírus-járvány globális alakulása.

A feldolgozóiparban a félvezetőgyártás az egyik legfontosabb terület. A Huawei elleni amerikai szankciók és a kétoldalú technológiai háború éleződése miatt Kína minél előbb szeretne megszabadulni a külföldi függéstől és önellátóvá válni, ez az idő azonban még messze van. A kínai csipimport 2013-ban haladta meg a 200, 2018-ban pedig a 300 milliárd dollárt, és idén is eléri vagy akár meg is haladhatja ezt az összeget – erősítette meg a kínai ágazati szövetség alelnöke. A behozott csipek mintegy harmadát a feldolgozás után továbbexportálják. A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy Peking dollármilliárdokat költ a félvezetőgyártásra, de így sem jut erre elég pénz, ráadásul súlyos gondok vannak a tervezéssel is. A Hongxin Semiconductor Manufacturing például húszmilliárd dollárért akart létrehozni egy üzemet Vuhanban, az építkezést két éve meg is kezdték, de a South China Morning Post beszámolója szerint elegendő tőke hiányában a gyártóegység még mindig csak félig készült el, és nem is úgy néz ki, mintha dolgoznának rajta. Hasonló a helyzet az amerikai GlobalFoundries és a csengtui önkormányzat közös, százmillió dolláros projektjével, Nankingban pedig egy hárommilliárd dolláros, a pekingi kormány támogatásával tervezett beruházás ment csődbe júliusban befektetők hiá­nyában.

Kína önellátóvá szeretne válni a csip-gyártásban, de még évekbe telhet megszabadulni a külföldi függéstől