Több tízmilliárd eurós is lehet a németországi kár
A héten várhatóak az első becslések arról, hogy milyen károkat okozott a súlyos esőzés és az áradás Németországban, amely eddig már legalább 165 ember halálát okozta. A biztosítók által fizetendő összeg az ágazati szövetségük (GDV) szerint várhatóan megközelíti majd a 15 milliárd eurót, ez azonban csak az anyagi veszteség töredéke, az elpusztult vagy megrongálódott lakóépületeknek ugyanis csupán mintegy 45 százaléka volt eső- és árvízkár ellen biztosítva.
Sok helyen nem alkalmazkodnak kellőképpen a klímaváltozás következményeihez
– figyelmeztetett a Die Weltnek adott interjúban Jörg Asmussen a GDV ügyvezető igazgatója, aki szerint előbb csak hatalmas, majd pedig felbecsülhetetlenül nagy károkat okozhat a jövőben a természeti katasztrófák spirálja, ha nem változtatunk a hozzáállásunkon. Asmussen szerint már most nyilvánvaló, hogy az idei év a természeti károkat illetően a legrosszabb lesz 2013 óta, amikor a biztosítók 9,3 milliárd eurót fizettek ki. Jochen Haug, az Allianz igazgatótanácsának tagja egyelőre csak annyit tudott mondani a lapnak, hogy a kár „nyilvánvalóan jelentős lesz”, a biztosító egyelőre az ország többi részéről csoportosít át szakértőket az érintett területekre, hogy segítsenek az ügyfeleiknek a kárfelmérésben és a minél gyorsabb ügyintézésben.
Az ING elemzése szerint a károk becslésénél leginkább a 2002-es németországi áradások tapasztalataiból lehet kiindulni, amelyek leginkább a Dunára és az Elbára, illetve azok vízgyűjtő területeire terjedtek ki. Az volt eddig a legsúlyosabb természeti csapás Németországban, a biztosítási kár elérte a 4,5 milliárd eurót. A mostani esetben az a jó hír, hogy a Rajna mentén található nagy iparvállalatokat eddig megkímélte az ár, így a teljes gazdasági hatásnak kisebbnek kell lennie a 19 évvel ezelőttinél – annak ellenére, hogy újabb súlyos csapást jelent a koronavírus-járvány által már egyébként is megtépázott kiskereskedelmi és vendéglátóipari szektorra. Az ING szakértői azonban arra is emlékeztetnek, hogy
a természeti katasztrófák ironikus módon gyakran pozitív hatással vannak hosszabb távon a gazdasági növekedésre, hiszen újjá kell építeni a tönkrement lakóingatlanokat és infrastruktúrát.
A politikai hatás gyorsabban megmutatkozhat, hiszen szeptemberben szövetségi parlamenti választásokat rendeznek Németországban, és a tragédia még inkább előtérbe állítja a környezetvédelmet. A felmérésekben egyelőre a CDU-CSU pártszövetség vezet 29 százalékos támogatottsággal, a Zöldek 18, a Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig 16 százalékon áll. 2002-ben a gyors és határozott fellépés megmentette a vereségtől a felmérésekben rosszul álló Gerhard Schröder kancellárt. Hozzá hasonlóan Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellár-jelöltje, az egyik leginkább érintett tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke is azonnal megjelent ugyan a helyszínen, de botrányt is okozott, mert egy nyilvánosságra került videófelvételen látszik, amint nevetgélt a háttérben, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök éppen a részvétét nyilvánította és segítséget ígért a károsultaknak. Laschet azonban a maga javára fordíthatja a helyzetet, ha sikerül gyorsan és sikeresen megkezdeni az újjáépítést. Ugyanez igaz Olaf Scholz pénzügyminiszterre, az SPD kancellárjelöltjére is, hiszen a másik érintett tartományt, Rajna-vidék-Pfalzot a pártja irányítja. A válsághelyzetekből pedig általában a hatalmon lévők profitálnak, ami komoly dilemmát jelent ebben az esetben a Zöldeknek, bár nem jelenti azt, hogy elkötelezett klímavédőként nem növelik tovább a támogatottságukat.
