A Moltól féltik a román szénhidrogén-kincset

Napok óta pánikol a román gazdasági sajtó az OMV esetleges romániai kivonulása miatt. A Profit és az Adevarul újságírói attól tartanak, hogy az osztrák olajtársaság a Gazpromnak vagy – a magyar állami vállalatnak titulált – Molnak játszhatja át az OMV Petromban meglévő 51 százalékos részvénypakettjét. A tárgykörben megjelent cikkek szerint azonban

Bukarest egyik opciót sem tartja politikailag elfogadhatónak, mivel a Petrom megszerzésével a vevő egyúttal hozzáférne keleti szomszédunk hatalmas szárazföldi és Fekete-tengeri szénhidrogén-készleteihez is.

A román félelmeket az osztrák Kurier „Aufregung um das Schwarze Gold” (Izgalom a fekete arany miatt) című cikke váltotta ki a múlt héten, amely szerint a totális átalakulás előtt álló OMV-ben immár nincs helye a Petrom-érdekeltségnek, amely egyébként 2020-ban 302 millió euróval járult hozzá a konszern 1,7 milliárdos össznyereségéhez, illetve a cégcsoport kőolaj- és gázkitermelésének mintegy 25 százalékát adja.

Állítólag a bécsi székhelyű regionális multi leköszönő vezérigazgatója, Rainer Seele úgy véli, a cég új stratégiájából, amely olajvállalatból műanyag-, illetve vegyipari társasággá alakítaná át az OMV-t, logikusan következik a Petrom többségi részesedésétől való megszabadulás. Ez az okfejtés megállja a helyét, hiszen az osztrák konszern a globális dekarbonizációs trendnek megfelelően valóban profilváltásról döntött, ezért vásárolták fel a Borealis nevű vegyipari céget is, amely a tervek szerint a jövőben a csoport központi cégévé válik. A stratégia megvalósulását jelzi az OMV nemrégiben közzétett 2. negyedéves gyorsjelentése is, amely szerint folyamatosan nő a Borealis hozzájárulása az eredményekhez.

A Gazprom és a Mol megemlítése ugyanakkor merő spekuláció, csupán arról van szó, hogy mindkét cég viszonylag aktív a régióban. A Molt már csak azért is hidegen hagyhatja az akvizíciós lehetőség, mert maga is inkább a vegyipar felé kíván fordulni. Másrészt az INA-val kapcsolatban Hernádi Zsolték már megtapasztalhatták, hogy milyen az, amikor politikai ellenszélben kell gazdálkodni.

Az OMV amúgy 2004-ben vette a Petrom-csomagot 1,5 milliárd euróért. A Kurier szerint a román cég akkoriban teljesen a padlón volt, a román fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférés mégis csábítóvá tette a sógorok szemében. Nem is bánták meg Bécsben az akvizíciót. Az OMV Petrom piaci kapitalizációja jelenleg 23,5 milliárd lej körül alakul, ami durván 4,7 milliárd euróval egyenértékű. A román leány csütörtökön publikált gyorsjelentése szerint pedig 200 millió euró nettó profitot termelt az első fél évben.

Romániában most abban bíznak, hogy az állami Romgaz veheti meg a részvénypakettet, csakhogy utóbbi éppen most szerezte meg 1 milliárd euróért az Exxon Mobile részesedését a fekete-tengeri Neptun olajmezőben, ahová további 3 milliárd eurót kell még befektetnie a következő 4 év során, tehát nem biztos, hogy képes az új felvásárlási akcióra.

Reménykednek abban is, hogy mivel az OMV központjában még nem született meg a végleges döntés, és mivel Alfred Stern, az új vezérigazgató állítólag októberben ismerteti majd a frissített stratégiát, esetleg meggondolhatják még magukat az osztrák cég vezetői.