Évtizedes gödörből másztak ki a görög bankok

A Moody’s az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb stressztesztjére hivatkozva úgy ítéli, hogy a görög bankrendszer túljutott a 2008-as válságot követő, majd 2015-ben tetőzött, az egész szektort érintő jelentős kockázatokkal járó időszakon. 

A Moody’s szerint Görögország négy meghatározó bankja képes lenne fedezni az esetleges veszteségeket, egy kedvezőtlen válságforgatókönyv esetén is.

Az EKB stressztesztje a 2021–2023 közötti időszakra vonatkozóan mérte fel a bankok ellenálló képességét, abban a szimulált helyzetben, ha a járvány elhúzódása miatt hosszan tartóan alacsonyak a kamatok, 12,1 százalékon tetőzik a munkanélküliségi ráta, és gyenge a GDP-növekedés üteme. Az EKB ugyanazt a módszert alkalmazta, amelyet az Európai Bankhatóság (EBH) használt 2021-es stressztesztje során, így vizsgálata magában foglalta a járvány miatt fizetési moratóriummal érintett hitelek elemzését, és figyelembe vette azokat a kormányzati garanciákat, amelyeket a bankok megszerezhettek.

A teszt azt mutatja, hogy Görögország négy rendszerszinten meghatározó bankja – az Alpha Bank SA (hosszú távú adósságminősítése: Caa1, kilátása: pozitív), az Eurobank SA (Caa1, pozitív), a National Bank of Greece SA (Caa1, stabil) és a Piraeus Bank SA (Caa2, pozitív) – további tőkeemelés nélkül is képes lenne fedezni az esetleges veszteségeket. 

A bankok magas tőkemegfelelése lehetővé teszi, hogy olyan stratégiai átalakításokat hajtsanak végre, amelyek csökkentik a nemteljesítő hitelek állományát, és javítják a nyereségességet. 

A Moody’s hangsúlyozza, hogy a teszt eredményei arra utalnak, hogy Görögország bankrendszere fokozatosan a normalizálódás felé halad. A görög bankok elsődleges alapvető tőke (CET1) rátája 2023-ra átlagosan 610 bázisponttal 7,2 százalékra csökkenne a kedvezőtlen forgatókönyv esetén, szemben az EBH által vizsgált euroövezeti bankok átlagos 485 bázispontos csökkenésével. Azonban, ha figyelembe veszünk minden olyan közelmúltbeli és közelgő tőkemódosítást, például alaptőke-emelést, nagyobb kockázatú eszközök kivezetését és a nem központi tevékenységek értékesítését, az átlagos csökkenés megközelítőleg 400 bázispontra enyhül, ami nagyjából 9,3 százalékos CET1 aránynak felel meg. Ugyanakkor a bankok tőkeképzésében továbbra is jelentős mennyiségben vannak jelen halasztott adókövetelések (DTA), ami strukturális hitelezési gyengeséget okoz, és csökkenti a bankok veszteség-elnyelő képességét.

Nagyon eltérő eredményeket hozott az EKB vizsgálata az euróövezet egyes bankjai esetében, azonban a CET1 ráta jelentős csökkenés ellenére a bankok CET1 tőkemegfelelése átlagosan 10 százalék fölött maradt a legrosszabb stresszforgatókönyv esetén is, melynek fő oka a magas, 15 százalékos kiinduló tőkemegfelelés volt. 

A világ legrégebbi ma is működő bankja, az 1472-ben alapított olasz Banca Monte dei Paschi di Siena érte el a leggyengébb eredményt, tőkemegfelelése a teszt alapján 2023-ra mínusz 0,1 százalékra esne. A gyengébben teljesítők közé tartozik a Deutsche Bank a 7,4 százalékos; a francia Societe Generale a 7,5; a német Commerzbank a 8,2; a francia BNP a 8,2, a spanyol Banco Santander a 9,7 és a spanyol Banco Bilbao a 8,7 százalékos eredményével.

Az európai bankfelügyelet stressztesztek segítségével méri fel, hogyan birkóznak meg a bankok a pénzügyi és gazdasági megrázkódtatásokkal. A vizsgálati eredmények segítségével a felügyelet meg tudja állapítani a bank sérülékeny pontjait, hogy a problémákra idejekorán megoldást keressenek a bankokkal való felügyeleti párbeszéd révén. Az EKB többféle stressztesztet végez. Minden évben az egész Európai Unióban elvégzik az Európai Bankhatóság irányításával végzett tesztet, amelyet kiegészít az EKB-nak a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során végzett stresszvizsgálata. Emellett végezhetnek tematikus stressztesztet is, amely a bankok megfelelő pénzügyi állapotának nagyszabású ellenőrzése. Ez egy stressztesztből és egy eszközminőség-vizsgálatból áll, és felméri, hogy a bankoknak elég tőkéjük van-e a veszteségek kivédésére. A harmadik tesztfajta a makroprudenciális célú stresszteszt, a pénzügyi stabilitásra és rendszerszintű hatásokra irányul, nem pedig az egyes bankokra. Ezeken kívül szükség esetén az egyes bankokon vagy csoportokon külön stressztesztek is végezhetők.