Nem győzi az orosz vasút a kínai dömpinget

A tengeri szállítás árának ugrásszerű növekedése egyre több kínai gyártó számára tette vonzóvá a vasúti szállítást Európa felé az orosz vonalak használatával, ám úgy tűnik lassan ez a módszer is eléri kapacitásainak határát – derül ki a Reuters összeállításából.

A tengeri szállítás nem csak költségei, de a kikötőkben kialakuló dugók miatt is egyre kevésbé tűnik vonzónak, így az állami orosz vasút az év első 9 hónapjában a tavalyinál 40 százalékkal több, 782 ezer konténernyi árut szállított és ez az év végéig akár az 1 millió konténernyi mennyiséget is elérheti. A növekedés a Kína-Oroszország-Európa útvonalon még nagyobb volt, itt 47 százalékkal, 568,700 konténerig nőtt a forgalom októberig.

A vasúttársaság szerint a szárazföldi szállítás már az év elején is feleannyiba került, mint a tengeri, most viszont már három és félszer olcsóbb. Ugyanakkor szakértők szerint a gyors növekedés számos infrastrukturális problémát feltárt, amik behatárolhatják a növekedés mértékét. Ezek között van többek között a dolgozók hiánya a menedzserektől a darukezelőkig.

További problémákat jelenthet a határokat jellemző túlzott bürokrácia és a különböző nyomtávú pályák közötti átrakodás nehézségei. Azonban Oroszország a vasúti szállítás növelésére hosszú távú tervvel rendelkezik, így Vlagyimir Putyin már 2018-ban elrendelte a vasúti szállítás növelését. A tervek szerint 2024-re 1,7 millió konténert szeretnének szállítani, ami a 2017-es érték négyszerese.

A Reuters olyan tervet is látott, mely 2035-re már 3,7 millió konténeres volumennel számol, ami azt jelentené, hogy Oroszországon keresztül halad az Ázsia-Európa áruforgalom 15 százaléka a mostani 4 százalék helyett.

Az orosz vasút a célok elérése érdekében 2019 és 2024 között 200 milliárd rubelt (2,8 milliárd dollár) tervez beruházni a "Transzib 7 nap alatt" projektbe, mely nevének megfelelően azt szeretné elérni, hogy az ország keleti és nyugati határa között az áru egy hét alatt tegye meg a távolságot, a most jellemző 11-14 nap helyett.

Mindez azonban csak egy része annak a 2013-ban indult, 700 milliárd rubeles projektnek, mely az ország Ázsia felé irányuló exportját kívánja növelni többek között a szén, fémek és egyéb nyersanyagok terén. A beruházás növeli az állomások kapacitását, új síneket fektet le, hogy a lassab vonatok kikerülhetőek legyenek és erősíti az áramellátást is. Azonban nem elég gyors  a szakértők szerint.