Kétszer annyi fosszilis tüzelőanyagot termelnének ki az országok 2030-ig, mint amivel tarható lenne a párizsi klímaegyezményben a globális felmelegedésre meghatározott 1,5 Celsius-fokos küszöbérték – áll a az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi programja) termelési jelentésében, amelyet a BBC szemlézett.
A kőolaj-, illetve a gázkitermelés meredeken emelkedni fog, a szénbányászat nem túl számottevő csökkenése mellett – állapítja meg a tanulmány.
Az ENSZ október 31-e és november 12-e között Glasgow-ban megrendezett klímaváltozási konferenciájának (COP26) egyik fő témája a szén-dioxid-kibocsátásra tett erőfeszítések lesz. Ez azért is fontos, mert számos ország fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére tett ígérete ködbe veszett. Hiába vállalták, hogy visszafogják az olaj-, gáz-, valamint széntermelésüket, ez nem valósult meg. Szakemberek szerint ugyanakkor mindez elengedhetetlen a globális felmelegedés mérséklése érdekében.
Az év elején az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kutatói arra figyelmeztettek, hogy veszélyes lehet az emberiségre nézve, ha minimum 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet ebben az évszázadban. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szinthez képest.
Ezzel szöges ellentétben áll, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országok a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának növelését tervezik. Az ENSZ jelentése szerint mindezt ráadásul 110 százalékkal fejelnék meg, vagyis több mint duplájára emelnék.
A jelentés szerint a kormányok továbbra is jelentős politikai támogatást nyújtanak a fosszilis tüzelőanyagok előállításához.
A képlet rendkívül egyszerű: a globális szén-, olaj- és gáztermelésnek azonnal és meredeken csökkennie kell ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt maradjon a globális felmelegedés küszöbértéke
– mondta Ploy Achakulwisut, a jelentés vezető szerzője.
A környezetvédelem érdekében szólalt fel az Európai Bizottság elnöke is. Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén a tiszta energiára való átállást szorgalmazta. Az uniós vezető szerint a zöldátmenet mind a bolygó, mind a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, mert csak így válhatunk ellenállóvá az energiaársokkokkal szemben.
Von der Leyen rámutatott: a jelenlegi energiaár-növekedés főként annak tudható be, hogy a világgazdaság kilábalóban van a válságból, így fokozódik az energiakereslet, továbbá a szokatlanul hosszú és hideg telet forró és száraz nyár követte az egész északi féltekén.
A gázárak ciklikusak, a globális piacoktól függnek, ugyanakkor a nap- és a szélenergia előállítása ma sokkal olcsóbb. Továbbá Európa túlságosan is függ a gázimporttól, ami sebezhetővé tesz minket. Ez is azt mutatja, hogy minél gyorsabban át kell állnunk a tiszta energiahordozókra
– hangsúlyozta.
Hozzátette: az energiaárak növekedése nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat és a szegényebb réteghez tartozó uniós polgárokat, azonban a jelenlegi EU-s szabályok értelmében néhány intézkedést nagyon gyorsan meg lehet hozni.
Ezek közé tartozik a vállalkozások – különösen a kis- és közepes cégek – állami támogatással történő mentesítése, a fogyasztóknak nyújtott célzott támogatás, valamint az energiaadók és terhek csökkentése. A nagykereskedelmi energiaár egyharmadát átlagosan a piac határozza meg, további egyharmadát az infrastrukturális díjak, a nemzeti és regionális adók teszik ki. Ez az a terület, ahol a tagállamok nagyon gyorsan cselekedhetnek – sorolta.
Az Európai Bizottság öt kulcsfontosságú területen szándékozik fellépni: fokozná a gáz- és szén-dioxid-piacok felügyeletét, értékeli a villamosenergia-piac működését, aktív kapcsolatokat épít ki az unión kívüli gázszolgáltatókkal, felülvizsgálja a gáztárolás kérdését, és további beruházásokat irányít a megújuló energiaforrásokba, ami segít csökkenteni az importfüggőséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.