Idén elsősorban a kínai–amerikai kapcsolatok alakulása, illetve a globális energiaválság lehet hatással az arany árfolyamára – derül ki Krocsek Attila, a magyar tulajdonú fintechcég, a BlockBen szakértőjének elemzéséből.
Miközben 2020-ban több mint 24 százalékot emelkedett az arany árfolyama,
2021 első 10 hónapja inkább a stagnálásról szólt, mégpedig az unciánkénti 1800 USA-dolláros szinten.
Ötéves visszatekintésben azonban még így is szignifikáns, 40 százalékos emelkedés látszik az árfolyamban.
2021 harmadik negyedévének trendje, hogy az ETF-ek, vagyis az aranyalapú tőzsdei termékek iránt csökkent a kereslet, viszont mind az ékszer, mind a fizikai arany (aranyrudak és érmék) szegmense jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest, a technológiai felhasználású aranykereslet pedig – szintén növekedve – elérte a pandémia előtti szintet.
Az aranyat nemzetstratégiai jelentősége, menedékeszköz szerepe és értékmegőrző funkciója továbbra is kiemelten fontos eszközzé teszi. Mindezek miatt, amennyiben a többéves statisztikákat vizsgáljuk, szignifikáns és egyértelmű az arany árfolyamának folyamatos emelkedése
– hangsúlyozza Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója.
Az észt fintechcég igazgatója hozzáteszi, hogy a jelenlegi árfolyam miatt éppen most lehet jó befektetés az arany, illetve minden olyan – akár digitális – eszköz, amely aranyalapú.
Különösen azért került most újra sokak érdeklődésének középpontjába az arany, mert az év további hónapjaiban számos negatív világgazdasági trend bontakozhat ki,
ezek pedig ismét a menekülőeszközként használt nemesfém szerepének erősödését hozhatják.
Főként a törékeny amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatok, a China Evergrande kínai ingatlanfejlesztő csoport adósságválsága és a globálisan kibontakozó energiaválság tolhatja ismét az arany felé a befektetőket
– fogalmaz Krocsek Attila.
A nemesfém népszerűségét jól jelzi az is, hogy a világ jegybankjai továbbra is jelentős ütemben folytatják vásárlásaikat.
Az elmúlt negyedévben mintegy 70 tonna nemesfémet vásároltak, ami nagyjából 8,5 százalékát teszi ki a világ aranykeresletének.
A Magyar Nemzeti Bank például a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva
már az év első felében 31,5-ről 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát.
Lengyelország pedig a következő években legalább 100 tonna aranyat kíván vásárolni – jelenleg a lengyel nemzeti tartalékok 9 százaléka van aranyban, ezt tervezik feltornászni 20 százalékra a következő 6 évben.
A világ jegybankjainak aranytartaléka tavaly meghaladta a 35 ezer tonnát.
Az 8100 tonnát meghaladó tartalékkal rendelkező Amerikai Egyesült Államok továbbra is vezet, mögötte Németországot és Olaszországot találjuk a nemzetközi rangsorban.
A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban 656 tonnával, majd 2019-ben 669 tonnával is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.