Meglepte a világot az USA–Kína-paktum

Ez a lépés lendületet adhat a Glasgow-ban zajló COP 26 klímacsúcs utolsó napjainak – számolt be róla a Bloomberg. A két szuperhatalom kooperációja azért meglepő, mert a legtöbb témában komoly rivalizálásukról lehet hallani, és álláspontjuk mindeddig a skót városban is ellentétesnek tűnt.

A megállapodás értelmében a két ország – amelyek egyaránt a világon a legnagyobb szennyezőknek számítanak – visszaszorítja károsanyag-kibocsátását, elsősorban a metánszennyezés és az illegális erdőirtás csökkentése révén. Kína különleges éghajlatvédelmi megbízottja és Washington hasonló pozícióban lévő embere, a korábbi külügyminiszter, John Kerry közös sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy munkacsoportot hoznak létre, melynek eső ülésére jövő év első felében kerül majd sor.

Azt Kerry is kihangsúlyozta, hogy nincs hiány nézetkülönbségekből a két nemzet között, azonban együtt kell működniük, hogy a környezet megóvása érdekében kulcsfontosságú munkát elvégezzék.

A bejelentés felkavarta az állóvizet Glasgow-ban. A klímacsúcs célja a globális hőmérséklet-emelkedés megfékezése, de eddig inkább az egy helyben állás jellemezte a találkozót. A 2015-ös párizsi klímamegállapodást is az Egyesült Államok és Kína közötti kétoldalú megállapodás tette lehetővé.

A világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatok folyamatosan javultak, mióta kínai tisztviselők szeptemberben közölték John Kerryvel, hogy a klímaváltozással kapcsolatos előrelépés az általános kapcsolatok javulásának függvénye is. Ez arra sarkallta Joe Biden elnököt, hogy felemelje a telefont, és tárcsázza Hszi Csin-ping kínai elnököt. A közeledés jele volt a Huawei bebörtönzött pénzügyi vezetője, a kémkedéssel vádolt Meng Van-csou szabadon engedése is, amely már régóta előkelő helyen állt Peking kívánságlistáján.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos partnerség egy másik virtuális csúcstalálkozónak is megágyazhatott, ugyanis a tervek szerint jövő héten Biden és Hszi az online térben egyeztet a két ország közötti legfontosabb kérdések kapcsán. Hszi a héten az USA–Kína Kapcsolatok Nemzeti Bizottságának címzett közleményében kijelentette, hogy Peking elmélyíteni kívánja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és higgadtabban kezelni a vitás kérdéseket.

A találkozón valószínűleg szó lesz a feszültségekről, a technológiától kezdve a kereskedelemig, az emberi jogokig és Tajvan státuszáig, ami az elmúlt napokban már-már lőporos hordóig fajult.

Ugyanakkor Kína elutasította, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok és az Európai Unió által szorgalmazott globális kötelezettségvállaláshoz, amely szerint az évtized végére a 2020-as szinthez képest 30 százalékkal kell csökkenteni a metánkibocsátást. Hszi ezt azzal indokolta, hogy Kína saját nemzeti tervet fog kidolgozni.

A világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójaként Kína jelenleg minden másik országnál többet tehetne azért, hogy a világ elkerülje a globális felmelegedést és annak legsúlyosabb hatásait. Peking azzal érvel, hogy a szén-dioxid-semlegesség 2060-ra történő elérésére irányuló terve már most is a valaha megkísérelt legambiciózusabb kibocsátáscsökkentési projektnek számít.