Szárnyai alá veheti a digitális gazdaság igahúzóit az EU

Végre a szárnyai alá veheti az EU az úgynevezett platformalapú munkát végző polgárokat is, amennyiben az Európai Bizottság csütörtökön előterjesztett irányelv-javaslatát az Európai Parlament és a Tanács is elfogadja.

Az Ubernél vagy a Just Eat Takeaway-nél, illetve a további digitális platformoknál különböző feladatokat teljesítő magánszemélyek esetében ugyanis rengeteg vitát váltott ki az eddigiek során, hogy ezek az emberek munkavállalónak minősülnek-e, illetve mennyiben vonatkozik rájuk a nemzetállam hatályos munkajogi kódexe.

A kérdés rendkívül lényeges, hiszen a platformoknál dolgozó, eddig 90 százalékban önfoglalkoztatónak minősített munkatársak nem voltak jogosultak például minimálbérre, nem vehettek részt kollektív tárgyalásokon, nem részesültek védelemben, ami a munkaidő hosszát, a munkavégzés egészségügyi feltételeit illeti, de nem járt nekik fizetett szabadság sem. Részben vagy egészben ezen kívül nélkülözniük kellett a munkahelyi balesetekkel szembeni védelmet, a munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve az öregségi nyugdíjra való jogosultságot is. Legalábbis mindezt nem garantálta számukra jogszabály.

Mostantól a tervezet elfogadása esetén mindez megváltozhat, tehát ha bizonyos kritériumok fennállnak, az Uber sofőrjei és a Bolt motorosai is munkavállalónak minősülhetnek. Ezen túlmenően azonban speciális, a szektorra jellemző jogokat is kapnak. Egyebek között tájékoztatást kérhetnek, hogy a platform milyen automatizált nyomonkövetési rendszereket használ, ám személyes adataikat sem lehet majd korlátlanul gyűjteni, illetve a dolgozók megtámadhatják a platform algoritmusai által meghozott, őket érintő döntéseket is. Ennek érdekében kapcsolatba léphetnek egy ügyintézővel, akinek egy héten belül válaszolnia kell.

Természetesen, ha mindez most már valóban jár majd az „újgazdaságban” (gig economy) dolgozóknak, költségesebbé válhat a platformok működése. Bár a javaslat szerint az új szabályok ezzel együtt összességében előnyösek lesznek a digitális platformok számára, mivel Unió-szerte jogbiztonságot teremtenek, maguk az érintett cégek másként látják a helyzetet.

Az Uber például rögtön aggodalmát fejezte ki, mivel szerinte az irányelv munkahelyek ezreit veszélyeztetné, megbénítaná a kisvállalkozásokat, és bizonyos létfontosságú szolgáltatásokat is nehéz helyzetbe sodorna.

Hasonló okokból kifogásolta a készülő jogszabályt a Bolt is, egyúttal féltve a szektor rugalmas és hatékony működését.

Pedig a Bizottság elképzelése szerint nem részesülne minden platformnál munkát végző magánszemély automatikusan munkajogi védelemben. Nem lennének alkalmazandók például az új szabályok azokra az online platformokra, amelyek egy adott területen csupán a kínált, illetve keresett szolgáltatások hirdetését, vagy a rendelkezésre álló szolgáltatók feltüntetését végzik. Sőt, azokra a szolgáltatókra sem, amelyek elsődleges célja vagyoni eszközök hasznosítása vagy megosztása (rövid távú szálláshely-szolgáltatások).

A többi érintett cég is csak akkor kerül az irányelv hatálya alá, ha az abban meghatározott 5 kritérium közül legalább 2 fennáll. Ezek közül a sorban az első az, ha központilag határozzák meg a javadalmazás mértékét, de ugyanilyen fontos az is, ha a munkavégzést elektronikusan felügyelik, vagy ha a munkaórák vagy távollétek megválasztásával, a feladatok elvégzésével, illetve az alvállalkozók igénybevételével kapcsolatos szabadságukat korlátozzák, a megjelenésükre vonatkozó kötelező szabályt (uniformis) léptetnek érvénybe, vagy a személyes ügyfélkör kiépítésének, illetve harmadik személy részére végzett munkának a korlátozása.

A döntést a nemzeti hatóságok hozhatják meg, ez azonban első körben vélelemnek minősül, amely ellen jogorvoslatnak lesz helye, a bizonyítási teher viszont a foglalkoztató céget terheli majd.

Az érintett cégek részvényei a hírre lejtmenetbe váltottak az európai börzéken.