Golyóálló mellények helyett puha törölközőkkel védekezne Ukrajna

Hetek óta izgalomban tartja a világot, mi a célja az orosz csapat-összevonásoknak Ukrajna határain: a szomszéd lerohanása, vagy Vlagyimir Putyin elnök netán politikai engedményeket akar kicsikarni a nyugattól. Akár lesz konfliktus, akár nem, folyik a hadi esélyek latolgatása. Ami az előkészületeket illeti: az ukránok már a Krím nyolc éve történt lerohanása óta fejlesztenek, de sokan felvetik a kérdéseket: lehet-e az orosz medve ellen megfelelően felkészülni, és ha a NATO valóban kiterjesztené a védernyőjét Ukrajnára, nem kellett volna-e többet tennie és kérnie az elmúlt években.

Amikor Oroszország 2014-ben a világ megrökönyödésére elfoglalta a Krím-félszigetet, egy csapásra megfosztva Ukrajnát haditengerészetének hetven százalékától, sokkal egyértelműbb volt a helyzet. Ukrajna akkor gyakorlatilag semmilyen érdemi ellenállást nem tudott kifejteni. A 120 ezres hadseregnek csak töredéke volt harcba állítható,  nem gördültek ki a tankok, nem voltak hatékony légvédelmi rendszerek és a légierő 46 MIG-29-es gépéből csak négy volt hadra fogható – idézte a Bloomberg hírügynökség az ukrán elnök hivatalához kapcsolódó Stratégiai Tanulmányok Nemzeti Intézete egyik elemzőjét.

Ukrajna lázas haderő-fejlesztésbe kezdett

Az ukránok tanultak a fiaskóból, hiszen a konfliktus ezzel nem ért véget, hanem hadüzenet nélkül folytatódott a Moszkva támogatta szeparatisták és a kormány támogatói közt kirobbant polgárháború formájában Kelet-Ukrajnában. A Moszkva heves ellenzése ellenére NATO-tagságra áhítozó Ukrajna azóta egyre szorosabbra fűzte együttműködését a nyugati katonai szövetséggel, de a jelenlegi aggodalmak jól festik, hogy áttörés nem történt.

A hadsereg ma már 205 ezer főt számlál – miközben az orosz aktív állomány 900 ezer fő –, a nagy része hadra is fogható, a felszerelés azonban jórészt még mindig elavult. A szovjet korszakból örökölt ukrán hadiipar új rakétákat, drónokat és radarvezérelt rendszereket fejlesztett ki, de a hadsereg ezekből se vásárolt eleget, és külföldről se sikerült elegendő felszerelést beszerezni. 2013 óta a katonai költségvetés a GDP 1,6 százalékáról a 4 százaléka fölé emelkedett, amit sok NATO-tagállam megirigyelhetne – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adataira hivatkozva a Foreignpolicy.com. A létszámot, felszerelést és a légierőt tekintve azonban a haderő továbbra is eltörpül az orosz mellett. A légvédelmi rendszerek fejlesztésében hatalmas az elmaradás – idézték Alexander Grayt, az Amerikai Külpolitikai Tanács szakértőjét. A légierő nem csak elavult, a Kyiv Post egy nyári jelentése szerint az utóbbi években nagy számban hagyták el a tapasztalt pilóták, a bürokráciára, az alacsony fizetésekre és a rossz munkakörülményekre panaszkodva. 

Golyóálló mellény helyett pihe-puha törölköző

A védelmi kiadásokra beszedett adó tavaly 28,6 milliárd hrivnya (egymilliárd dollár) bevételt hozott, de egy olyan alapba folyik, amelyről "lehetetlen" ellenőrizni, valóban a hadseregre költik-e – idézett a Bloomberg egy pénzügyminisztériumi szóvivőt. A költségvetés védelmi beszerzésekre 23 milliárd hrivnyát költött tavaly (838 millió dollár). Ez ugyan idén 28 milliárdra emelkedik, de a töredéke annak, amit az oroszok költenek katonai beszerzésekre: a 60 milliárd dollárt is meghaladó védelmi költségvetés mintegy 40 százalékát. Eközben a honvédelmet bénító korrupcióval sem sikerült leszámolni, az Ukroboronprom nevű védelmi konglomerátum átalakítása csigalassúsággal halad. Az orosz csapatok már felsorakoztak a határ mentén, mikor decemberben a honvédelmi minisztérium előállt 2022-es bevásárlólistájával, amelyen nem volt elegendő golyóálló mellény, miközben méregdrága ostyatörölközőket terveztek rendelni – idézte a Bloomberg Szerhij Rahmanyin ellenzéki parlamenti képviselőt.