Összesen 33 panelvitát tartottak meg 200 felszólalóval az idei, szerb Davosnak is nevezett Kopaonik Business Forum rendezvényen, melynek 1250 résztvevője volt az üzleti világból, a kormányból, közvállalatokból, egyetemi karokról, s melynek beszélgetéseit további hatezren követték figyelemmel az internetes platformon.
Csakis a világgazdaságot meghatározó rengésekkel, a szerbiai helyzettel, a beruházások szükségességével foglalkoztak az eszmecserék szereplői.
Az üzleti élet képviselőinek az általános véleménye az volt, hogy
a válság nem ér véget azonnal, amint lezárul az ukrajnai konfliktus.
A világgazdaságban már a háborút megelőzően is megvoltak a krízis kialakulásának a jelei. Nincs varázspálca, az események és a kormánydöntések hatásai még sokáig érződni fognak.
Aleksandar Vlahović, a szervező Szerbiai Közgazdászok Szövetségének az elnöke úgy fogalmazott, hogy a legtöbb szakértő szerint
déli szomszédunkra is a stagfláció időszaka vár, azaz a gazdaság stagnálásának és a folyamatosan magas inflációs szintnek a keveréke, s hosszú távon kell szembenézni ezzel a helyzettel.
Mint magyarázta, az Egyesült Államokban már januárban 7,5 százalékos volt a pénzromlás üteme, az eurózóna területén elérte az 5 százalékot, míg Szerbiában az esztendő első hónapjában 8,2-et tett ki, pedig akkor még el sem kezdődtek a harcok Ukrajnában, s távol voltunk még a Moszkva ellen bevezetett szigorú szankcióktól.
Most az a legfontosabb kérdés – értékeltek a fórum felszólalói –, hogy milyen döntéseket hoznak majd azok, akik beruházásokat terveztek Szerbiában. A gazdasági lendület megfelelő volt az év elején, félő azonban, hogy csillapodni fog az invesztíciós kedv, ahogyan 2020 márciusa, vagyis a koronavírus szerbiai megjelenése után történt. Túl korán érkezik egy újabb leállás. Tavalyelőtt alig egyszázalékos GDP-csökkenéssel sikerült megúsznia a válságot déli szomszédunknak, tavaly pedig már határozott fejlődési pályára, 7,5 százalékos növekedésre állt, de még most sem heverte ki teljesen a pandémiát az ország gazdasága.
Az eseményen jelen volt Ana Brnabić kormányfő és Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) kormányzója is. Mindketten a hazai IT-szektor teljesítményét méltatták. A miniszterelnök hangsúlyozta: a jövőben is nagy figyelmet kell szentelni az ágazatnak, amely jelenleg 1,8 milliárd eurós kivitelt valósít meg, s 1,3 milliárdos többletet termel az országnak.
Brnabić meglátása szerint egyébként az április 3-i választásokat követően az új szerb kormány legfontosabb feladatai közé tartozik majd a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás, a közvállalatok átalakítása és az energiapiac újjászervezése is. A fenntartható fejlődés megvalósíthatatlan az energiaforrások terén való fordulat nélkül, illetve a környezetvédelem hangsúlyosabb szerepkörbe helyezése híján – értékelt a miniszterelnök.
Egy másik vitában, amelynek a témája épp az energiaszektor átalakítása volt, elhangzott, hogy Szerbiának 35 milliárd eurót kellene befektetnie a folyamatba, a bányászati és az energiatermelési ágazatba. Zorana Mihajlović illetékes tárcavezető szerint az ország túlságosan a geopolitikai kapcsolataira hagyatkozva viselte a gondját ezeknek a kérdéseknek. Az sem kizárt, hogy 2050-et írunk, mire Szerbia eljut a karbonsemlegességig.
Ami a déli szomszédunkban történő beruházásokat illeti, mostanáig nem lehet panasz. A közgazdászok, elemzők szerint jónak számít az évente mintegy hárommilliárd euró értékben, külföldi tőkével megvalósított invesztíció – persze elég sok kedvezményt kapnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai befektetők nem voltak túl hatékonyak, a beruházásaik értéke 50 százalékkal zuhant. Ahhoz, hogy ezen a téren jelentős előrelépést tudjon elkönyvelni az ország gazdasága, elsősorban a jogállamiságot és a versenyt lenne szükséges erősíteni, illetve fel kell számolni a korrupciót – hívták fel a figyelmet az egyik szerb üzleti klub tagjai.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.