Az újabb fordulat újabb csapást jelenthet a techszektorra

Az utóbbi hónapokban érezhetően lelassult a szokásos technológiai pörgés. Ez a legkönnyebben talán a legnépszerűbb szegmensben, az új mobiltelefonok terén érezteti hatását. No nem az iPhone esetében, bár ellátási gondok ott is bőven voltak a tavaly nyártól felerősödött csiphiány miatt. De ott a technológia mondhatni másodlagos, inkább a vásárlói, felhasználói élményre hajt a vállalat. Ugyanakkor az Apple kihívói szinte „elaludtak”, kivéve talán a lépéskényszerben lévő, Amerikából de facto kitiltott Huaweit. A vezető kínai mobiltelefon- és hálózati gyártó most új stratégiával támad. Egykori házon belüli testvérmárkáját eladta, eltávolította annyira, hogy a szankciók ne sújtsák, s főképp: megmaradhasson a Google Android támogatása.

Új kihívások

Ahogyan korábban a Figyelő is megírta: Barcelonában, a február végi technológiai kiállításon óvatosak voltak a nagyvállalatok. Az érdekesebb bejelentések inkább a nagyobb startupokhoz és a másodvonalas kínai technológiai márkákhoz voltak köthetők, miközben a kulcsfontosságú 5G-s technológia terjedésének európai lassulásával kell szembenézni.

Ráadásul Kínában nem (akkora) gond a csiphiány. A helyi gyártók megoldják, hogy ez év végéig egymillió ötödik generációs bázisállomás álljon üzembe a földrésznyi országban.

Ha a fenti kihívások nem lettek volna elegendők,

mindössze két-három hét leforgása alatt két további globális probléma „érkezett” a technológiai ágazatba: az ukrán–orosz konfliktus, valamint a kulcsfontosságú kínai nagyvárosokban a Covid újabb hulláma.

Nagy kínai technológiai központok álltak le a napokban a fertőzés villámgyors terjedése miatt.

A hatóságok Sencsenben és Sanghajban korlátozásokat vezettek be a hónap közepén. Az előbbi metropoliszban nagyon súlyos a helyzet: de facto lezárták a nagyvárost – első körben március 20-ig. No de miért is lényeges annyira ez az információ? Azért, mert Sencsenben olyan óriási gyártóknak van hatalmas üzemük, mint a Foxconn. Ez a szerződéses előállító olyan nagy cégeknek szállít, mint a Samsung, az Intel vagy épp az Apple, s a Google és az Amazon is több műszaki cikkét ott gyártatja. Ráadásul a település nemcsak a Huawei, hanem az Oppo és a tévépiacon Európában szintén gyorsan nyomuló TCL főhadiszállása is.

Jó hírek is érkeznek

A Foxconn úgy védekezett a lezárások hírére, hogy más üzemeibe kezdte el átcsoportosítani a termelés egy részét. Fontos információ az is, hogy Sencsenben működik a társaság érintőképernyőket gyártó leányvállalata, a GIS Holding, amely nem kisebb cégeknek szállít, mint a Samsung vagy az Apple. Számukra is jó hír viszont, hogy a kínai vezetés is aggódik a legújabb Covid-hullám gazdasági hatásai miatt, így enyhítettek a szankciókon 18-án, pénteken: az óriási város több tömegközlekedési eszköze és gyára újraindul, hogy túl nagy fennakadások azért mégse legyenek a termelésben. Az előző napokban ugyanis teljesen leállították a metropolisz tömegközlekedését; továbbá minden egyes nem létfontosságú cégnek ideiglenesen fel kellett függesztenie a működését. Az összes ipari parkot és lakónegyedet lezárták, s persze megkezdték a hatalmas város mintegy tizenkétmillió lakójának a tesztelését.

Ugyan a gyógyszertárakat, az orvosi rendelőket és az élelmiszerüzleteket nem zárták be, de ha pár héten belül mégis visszatér az eredeti szigor, akkor a nyári vakációra sokaknak nem lesz meg az új iPhone vagy más telefon, és lehet, hogy a sporteseményeket is a régi tévékészüléken kell nézni, mert sok modell hiánycikk lesz. Amelyek pedig nem, azoknak az ára megugrik, már csak a devizaárfolyamok változása okán is.

Maradtak nagy kérdőjelek

Visszakanyarodva Sencsenre, Tajvan legnagyobb félvezető-előállítója, az Unimicron is gyárt itt, viszont árbevételei alig három százalékát teszi ki a helyi üzem termelése.

Sanghajban – amely nemcsak pénzügyi, de csipgyártó központ is – egyelőre enyhébbek az intézkedések, bár a távolsági buszjáratok például nem üzemelnek, így kisebb leállások ebben az óriási, 26 millió fős városban is várhatók. Ugyanakkor persze itt is korlátozásokat vezettek be. Két napnál nem régebbi PCR-teszt kell a ki- és beutazáshoz, illetve napi 5,5 milliósra növelik a PCR-teszt-kapacitást. Lapzártánk idején, március 22-én szerencsére itt is enyhülni látszanak a lezárások. Inkább egyes házak, háztömbök barikáddal történő körülzárásáról határoztak, így talán csírájában sikerül elfojtani, kezelni a hatodik hullámot.

A kockázat azonban még hónapokig velünk marad a technológiai világban is. Nem szólva arról, hogy az amerikai–kínai kereskedelmi háború éppen jobbára a technológiák exportja-importja körül forog. Ezt az „ütközetet” pedig egészen más megvilágításba helyezi az ukrán–orosz háború.

Miért? Mert amennyiben Peking esetleg határozottabban áll Moszkva oldalára, úgy még az is lehet, hogy újult erővel tör felszínre az amerikai–kínai kereskedelmi vita. Ha ez így történik, akkor várhatóan az lesz a legkisebb bajunk, hogy koronavírus-járvány van éppen valamelyik kínai techfellegvárban. Mert bár a csipgyártás és más technológiák terén az utóbbi hónapokban amerikai részről is nagy elköteleződések történtek, tízből hét-nyolc kulcsfontosságú hardverelemet még mindig a távol-keleti országban állítanak elő. Az új amerikai csipgyárak pedig 2024–25 táján pörögnek fel, és akkor sem tudnak majd mindenfajta igényt kielégíteni. E téren ráadásul a Tajvan hovatartozása kapcsán évek óta fel-fellángoló politikai-katonai konfliktus is képbe kerül, hiszen ez utóbbi ország Ázsia, sőt az egész világ csipgyártásának a fellegvár.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!