Elszálltak az albérletárak a régióban, mutatjuk, hol, mennyibe kerül egy lakás

Budapesten a legmagasabb az áremelkedés

Egyre kevesebb a kiadó lakás a fővárosban, a még szabadokat pedig gyorsan felszívja az egyelőre két-három hónapra szerződő, a háborút döntő többségében Budapesten átvészelni akaró ukrán állampolgárok megjelenése a piacon. Szó szerint vadászni kell a bérleményeket, amelyek ráadásul drágultak. Az idei év első negyedévében a fokozott kereslet és az infláció a bérleti díjak 10-15 százalékos emelkedését hozta magával. A belvárosi részeken a nyár közeledtével ez várhatóan tovább fokozódhat, a magyar bérlők kiszorulhatnak a külvárosi területekre. A drágulásnak hosszútávon az energiaárak emelkedése szabhat határt. Márciusban a bérlők átlagosan 155 ezer forintért kerestek kiadó lakást, ami 5,4 százalékos emelkedést jelent februárhoz képest. Hasonló növekedésre az elmúlt években egyáltalán nem volt példa, miként arra sem, hogy a kínálat és a kereslet közötti olló ilyen szorosra zárult volna össze, és a növekvő tendencia tovább folytatódik.

Az uniós tagállamok közül a hazai ingatlanpiacon az egyik legmagasabb az áremelkedés 

– tájékoztatták a VG-t a Duna House szakértői.

Az Eurostat adatai szerint az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39 százalékkal emelkedtek az unióban. 

Budapesten az albérletekért most átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakás pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron vásárolható meg.

Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél kedvezőbben csak Romániában és Görögországban lehet ingatlanhoz jutni. Az unión belül hazánkat csak Észtország tudta megelőzni lakásdrágulásban.

Az albérletekkel kapcsolatban a Duna House megjegyezte, hogy a magyar bérbeadók példátlan szolidaritást vállalnak az ukrán bérlőkkel szemben, nem tapasztaltak még olyat, hogy egy tulajdonos kizárta volna a lehetséges bérlők közül az Ukrajnából érkezőket. 

A hazai turizmus is megérzi a háborút. Alig talált magára a járvány által leginkább sújtott szektor, most az Ukrajnában zajló háború következményei rontják a hazai vendégfogadók lehetőségeit. A főszezonban a Balatonon és főként az orosz–ukrán vendégkörre erőteljesen fókuszáló Hévízen is jelentős kihívást jelent a két ország jól fizető utazóinak elmaradása.

A nagy értékű lakóingatlanok értékesítésével és bérbeadásával foglalkozó Engel & Völkers Hungary a VG kérdésére arról tájékoztatott, hogy bár a prémium bérleti szegmensben is megjelentek kisebb számban a háborús övezetből érkező keresők, viszont ez a magyarországi piacon – ahol stabil, hosszútávú bérlőik vannak, átlagon felüli bérleti díjakkal – nem hozott egyenlőre érezhető változást.

A szomszédban is száguldanak az árak

Pozsonyban csaknem a felére zuhant a kiadásra kínált lakások száma. A visszaesés 48 százalékos a tavalyi év első negyedévéhez mérve. Az új ingatlanok átlagára is jelentősen emelkedett a szlovák fővárosban, az elmúlt három hónap alatt 7 százalékkal ugrottak meg az árak, de a használt lakások 6 százalékos drágulása sem sokkal marad el az új építésűektől. Az óvárostól keletre található részek a legértékesebbek. Az Új Szó már a háború kitörése előtt is azt írta, hogy a használt lakások ára tizennégy éve nem látott ütemben nőtt, de egyre nagyobb összeget kérnek a lakásukat bérbe adók is. Az átlagos négyzetméterenkénti bérleti díj a közüzemi díjakkal együtt a tavalyi év végére elérte a 12,51 eurót. Éves szinten a bérleti díjak 8,8 százalékkal nőttek. Az átlagos havi bérleti díj így egy 64 négyzetméteres lakást alapul véve elérte a 761 eurót. 

Március közepére elszabadultak az ingatlan- és albérleti árak Kárpátalján , ahol napok alatt rendeződött át az ingatlanpiac. A határmenti nagyobb városokban, például 

Ungváron akár havi 347 ezer forintot is elkérhettek egy albérletért.

A tehetős kijevi menekültek mindent hajlandók megfizetni egy-egy lakásért. Azóta gyakorlatilag kitehetik a megtelt táblát, a privát szektorban már nincs szabad szálláshely. 

A helyzetet kihasználják a szélhámosok is, akik olcsó albérletet hirdetnek, amiért előre és bankszámlára kérik utalni a bérleti díjat. 

Lakás persze nincs, a pénzt zsebre vágják, és az illető menekült ott marad lakhely nélkül – hívta fel a figyelmet a Kárpát Hír.

Belgrádban folyamatosan emelkednek a négyzetméterárak, mind az eladás, mind a bérbeadás tekintetében. Az elmúlt napokban havi 250 euróért lehetett garzonlakást találni a főváros egyes városrészeiben. Egy négyszobás luxuslakás havi bérleti díja 3700 eurót tesz ki az előkelő városnegyedben. Újvidéken is folyamatosan drágulnak a kiadó lakások – írja a Magyar Szó.

Szabadkán a másfél szobás lakások iránt van a legnagyobb kereslet. 

A Cseh Rádió arról számolt be, hogy Prágában viszont 16 százalékkal csökkent a belvárosi ingatlanok kiadásának átlagára, amiért a pandémiát okolják.

A kelet-európai régió építőipara is megszenvedi a háborút. Az emelkedő infláció és a gyenge befektetői bizalom következtében a termelés 3,4 százalékkal zsugorodhat idén. A GlobalData közgazdászai szerint a háztartások jövedelmének megszorítása valószínűleg gyengíti a keresletet és aláássa a kereskedelmi építési projektek növekedését, miközben az építési költségek emelkedése felfelé fogja nyomni a lakásárakat. 

Szűkül a kínálat az első számú úti cél Lengyelországban

Lengyelországban a keleti határokon túli katonai műveletek jelentős hatással vannak a helyi ingatlanpiacra, csaknem két millió ukrán talált már az országban menedéket. A lengyel lakásbérleti piacot az év elején a korábbi időszakokhoz képest alacsonyabb lakáskínálat jellemezte, és ezt a menekültek érkezése tovább tetézte. A bérbeadás iránti érdeklődés rekordokat ér el. A Metrohouse elemzései szerint idén február végén csupán 70 ezer bérelhető lakás volt elérhető Lengyelországban, míg egy évvel ezelőtt több mint 110 ezer szabad albérletből lehetett választani. A kivehető lakások számának csökkenése a legnagyobb városokban a leggyorsabb, elsősorban az alacsonyabb árkategóriában.  

Mivel gyakran egész családok érkeznek Lengyelországba, az érdeklődés gyakran nagyobb lakásokra, sőt házakra is vonatkozik. 

Az Ukrajnából érkezők minimális elvárásokkal érkeznek, főként ideiglenes megoldást keresnek. A tehetősebbek, akik megtakarítással rendelkeznek, biztonsággal, alkudozás nélkül, kaució fizetése mellett bérelnének, ők mindössze rugalmasságot kérnek a bérleti idő tekintetében. Azonban ahogy telítődik a főváros, úgy egyre inkább hajlandóak akár egy éves bérleti szerződéseket is aláírni, csak hogy igényes, biztonságos és nyugodt környezetben birkózhassanak meg a történtekkel. Minőségben nem, inkább az ingatlan méretében kötnek kompromisszumot – összegezte a Duna House Home Management üzletágának vezetője.

Varsó

Az ukránok leggyakrabban 2-3 szobás lakásokat keresnek. 

A menekültek igyekeznek elkerülni az ingyenes szállást, és inkább bérleti díjat fizetnek, mert szeretnék megtartani függetlenségüket. 

Fontos számukra a kedvező lokáció, ezért lehetőség szerint olyan helyszíneket választanak, amelyek jó közlekedéssel rendelkeznek, és gyorsan elérhető a központ. A lakást keresők körülbelül 2000 złotyt tudnak fizetni egy kétszobás lakásért, és körülbelül 4000 złotyt a háromszobásért. A házakkal kapcsolatban is vannak érdeklődők. Ilyenkor természetesen nagyobb a költségkeret. Tekintettel az egyre szűkülő fővárosi kínálatra, a Varsó környéki települések is nagyon népszerűek – derült ki a Duna House szakértői által a VG-nek küldött összeállításából.

Wroclaw

Egy jó helyen lévő, legfeljebb 50 négyzetméter alapterületű lakás havi 2200-2400 złotyba kerül. Mint mindenhol, itt is nehéz egy-két hónapra szállást találni, és a tulajdonosok egy része nem vállalja a hosszú távú kiadást. A kínálat Wrocławban is gyorsan csökken. A menekülteknek más közeli városokban kínálnak ingatlant, de 

a munkalehetőségek miatt továbbra is Wrocław a prioritásuk.

Krakkó

Az Ukrajnából érkező menekültek 3000-6000 złoty közötti összeget is fizethetnek lakásbérlésért. Elsősorban kétszobás lakásokat keresnek, csak jó közlekedéssel, teljes infrastruktúrával elérhető helyen. Az ingatlanközvetítők azt jósolják, hogy hamarosan természetes drágulás következik be, és fel kell készülni az általában tavasszal kezdődő főszezonban a lakáshiányra.

A lakáskeresés problémája nem csak az ukrajnai bérlőket érinti, hanem mindenkit, aki lakásbérlést tervezett. Ahogy az várható volt, a jelenlegi helyzet hatással van a bérleti díjak emelkedésére. Egyre nehezebb észszerű áron lakást találni 

– mondja Maciej Klukowski, a Home Management by Metrohouse igazgatója.

Problémát jelent a szabad bérlemények csökkenése, különösen a legnagyobb városokban, amelyek a kiterjedt bérleti piac ellenére sem tudják kielégíteni a hatalmas keresletet. A megoldás az lehet, hogy meggyőzik a menekülteket, hogy a legnagyobb központokon kívül telepedjenek le, ami nem volt annyira nyilvánvaló, különösen a menekülthullám első szakaszában – mondja Marcin Jańczuk, a Metrohouse szakértője.

Az egyre magasabb bérleti díjak azt jelentik, hogy jelenleg, magas kamat mellett a bérbeadás jövedelmezősége közel 2 százalékponttal nő évente Lengyelországban. Ez igen vonzó a befektetők számára, így idővel a kisebb városok piacain is megerősödhet az igény a kiadható lakások vásárlására. 

2022 jó év lesz a lakástulajdonosok számára, a bérlőknek pedig a kereslet nagymértékű növekedése miatt az árak emelkedésével kell majd megküzdeniük, 

ami a következő hónapokban biztosan kitart.

A magyar és a lengyel ingatlanpiacon egyébként kísértetiesen hasonlók a trendek, az embereknek igényük van a saját tulajdonra, és a bérlés helyett inkább az ingatlanvásárlásra gyűjtenek . Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, Magyarországon ez az érték 91,3, Lengyelországban pedig 85,6 százalék. 

Európa-szerte javult a befektetői hangulat

A bérlakáspiacon érintett tulajdonosok nemcsak Magyarországon, de sok más európai országban is kedvező évek elé néznek. Annyira, hogy 

egyes piacokon már az irodai szintet súrolják a hozamok 

– erősítette meg a Colliers International a VG számára eljuttatott lakáspiaci jelentésében. A befektetési lakásokba tavaly 89 százalékkal több pénz áramlott, mint 2020-ban. Egyre népszerűbbek a kifejezetten bérbeadásra épített társasházak is. Feljövőben vannak a szociális bérlakásépítési projektek, Budapesten is beindult ez a biznisz, egyelőre csak egy nagyobb, mintegy 260 lakásos, elkészült projektről és egy épülő, hasonló méretűről tudni, mindkettő a magyar Metrodom lakásberuházó céghez fűződik, amelyik eladta az épületeket egy bérbeadó-üzemeltető cégnek.

Igencsak dinamikus a kollégiumi piac is, az európai fővárosokon kívüli felsőoktatási intézmények száma és elfogadottsága is növekszik, és ez keresletet támaszt a nagyobb ingatlanokra. A tanácsadó cég itt megemlítette Olaszországot, Spanyolországot, illetve Közép-és Kelet-Európa egyes nagyvárosait. Úgy vélik, hogy Európa gyakorlatilag lemásolja az amerikai fejleményeket, ahol egyre több közepes vagy kisebb város is felkerült a lakásbefektetők térképére, példának Tucsont, San Antonio városát és Charlestont említették.

Európában a skandináv nagyvárosok feltétlen jó célpontnak számítanak. Az abszolút listát Berlin vezeti, Barcelona a leggyorsabban növekvő ezen a téren, 

de szorosan ott van mögötte Madrid, Helsinki és Dublin is. Göteborgot és Manchestert külön is magasztalják a számok alapján, ahol még nem túl drága megvenni egy lakást és még mindig kiváló hozamokat lehet elérni a fővároshoz képest.

Céges vonalon ígéretesen alakul a lakáspiac. Németország itt is az élen van. Franciaországban tavaly 7,4 milliárd euró értékben cseréltek gazdát a befektetésre szánt lakások. Bolognában és Milánóban is egyre több a befektető, de az ottani új társasházi projektek nem tudnak olyan gyorsan bővülni, mint a francia vagy a német piacon, egyelőre a német vagy a francia társaikhoz képest az olasz fejlesztőknek nagyobb akadályt jelentenek az emelkedő kivitelezési költségek. Sokkal előrébb jár a brit piac, a befektetők 5,6 milliárd euró értékben vettek lakásokat, ez 33 százalékos emelkedés az előző évhez képest.