Európában felébredt az infláció sárkánya - figyelmeztet az EKB-alapító

Az Európai Központi Bank félrediagnosztizálta az infláció elszaladásának okait, és "fantáziavilágban élt", amikor lebecsülte az árak elszabadulásának veszélyét - figyelmeztetett a Financial Timesnak adott interjújában Otmar Issing, a tekintélyes német közgazdász, aki az EKB első főközgazdásza volt, amikor 1998-ban megkezdődött a bank és az euró pályafutása.

Az EKB masszívan hozzájárult, hogy belekerüljön ebbe a mostani csapdába, mivel a stagflációs környezet kialakulásának veszélye felé tartunk

- mondta a 86 esztendős közgazdász két nappal az euróövezeti jegybank ülése előtt, ahol a kamatokról döntenek és irányt mutatnak a monetáris politikáról.

A döntésektől várhatóan inkább kap biztatást, mint támogatást az euró: a bank valószínűleg nem jelent be változtatást a monetáris politikában, ellenben igyekszik majd megerősíteni márciusi üzeneteit, amelykeből a befektetők azt olvasták ki, hogy a kamatemelések akár már a negyedik negyedévben megkezdődhetnek.

Az Egyesült Államokban - ahol Európához hasonlóan több évtizedes csúcsra szökött fel az infláció - a Federal Reserve már a múlt hónapban megkezdte a kamatemeléseket és a várakozások szerint mérföldes léptekkel halad előre.

Otmar Issing szerint az EKB túl lassan lép fel az infláció ellen. Miután az elmúlt évtizedben hiába küzdött, hogy az infláció 2 százalékos célja közelébe emelkedjen, most azzal szembesül, hogy a rekord 7,5 százalék köré emelkedett, és Issing úgy vélte, a bank lebecsülte az ebből származó veszélyt.

Az infláció alvó sárkány volt, és ez a sárkány most felébredt

- összegezett.

Issing úgy vélt, hogy nem csak az EKB, hanem a Fed is későn lépett fel a tavaly felpörögni kezdő infláció ellen. Az EKB arra hivatkozik, hogy az energia, az élelmiszer és a nyersanyagok árának gyors emelkedése kifut az év vége felé, és 2024-re az infláció visszatér a 2 százalékos tartományba.

Issing szerint azonban ezzel az értelmezéssel a fraknfurti döntéshozók egyszerűen figyelmen kívül hagyták azt a veszélyt, hogy az Ukrajna elleni háború következményeképp magasabb szinten ragad az infláció, 30 évnyi globalizáció eredményei eltűnnek, nőnek a világkereskedelmi feszültségek, miközben a vállalatok átalakítják az ellátóláncaikat és elfordulnak a fosszilis energiától.

Az EKB az előrejelző modelljére hagyatkozott, és ez a modell nem képes helyes jelzéseket adni, mert a múltra és ciklikus tapasztalatokra hagyatkozik, a pandémia pedig nem egy ciklikus visszaesést okozott

- mondta a lapnak. Strukturális változások idején sokkal szélesebb áttekintésre van szükség, és ha rossz diagnózist állítasz fel, rossz felé tereled a politikát is - tette hozzá.

Axel Weber korábbi német jegybankelnök, a UBS távozó elnöke szintén úgy nyilatkozott a Handelsblatt pénzügyi lapnak, hogy érthetetlen, miért tartott az EKB-nak olyan sokáig, hogy fordítson a politikáján. A Bild Zeitung, a legnagyobb német bulvárlap elkezdett "Madame Infláció" néven utalni Christine Lagarde-ra, az EKB elnökére.

A németekben mélyen elültetve él a félelem az árak elszabadulásától, mert a társadalom még mindig emlékszik az 1920-as hiperinflációra és az 1940-es évek márka reformjára - mondta Issing.  
Ez majdnemhogy a közemlékezet génjeibe van belekódolva

- mondta.

Ez az aggodalom

"nem csak a németek patologikus irtózását mutatja az inflációtól - más országokban is megfigyelhető" 

- tette hozzá.