Görögország visszatérhet a befektetésre ajánlott országok közé

Görögország a lejárat előtt csaknem két évvel visszafizette 1,85 milliárd euró adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – közölte hétfőn Hrísztosz Sztaikúrasz görög pénzügyminiszter –, amellyel lezárul a 2010-től 2018-ig tartó, államcsőddel és az euróövezet kényszerű elhagyásával fenyegető görög adósságválság egy fejezete. Az idő előtti törlesztéssel az ország 230 millió euró kamatot spórolt meg, melyhez az európai hitelezők jóváhagyására is szükség volt, ugyanis az eredeti követelmény szerint az IMF-adósság előtörlesztését az európai hitelezőknek történő visszafizetéssel párhuzamosan kellett volna teljesíteni.

Görögország helyzete azért különösen tanulságos, mert egészen a 2008–09-es a válságig gyors GDP- és termelékenységnövekedés jellemezte, 2003 és 2007 között a görög gazdaság évi átlag 4 százalékkal nőtt. Fontos területeken azonban gyengeségekkel küzdött: nagy államadósság, alacsony versenyképesség, alulteljesítő oktatási rendszer és a korrupció magas szintje, amelyek a 2009. októberi választások előtti túlköltekezéssel kiegészülve kezelhetetlenné tették a globális pénzügyi válság hatásait, és az ország 2010-ben csőd közeli állapotba került, a működését hitelező európai bankrendszer és az euró összeomlásával fenyegetve.

Ennek elkerülésére a trojkának nevezett hitelezőktől (az Eurózóna, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) három egymást követő mentőcsomagban összesen 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott, cserébe szigorú költségvetési takarékossági programot, megszorító intézkedéseket, adóemeléseket kellett végrehajtania, amelyek a gazdasági növekedés lassulását és a munkanélküliség megugrását eredményezték. Annak ellenére, hogy 2018-ban kilépett a mentőprogramból, Görögország továbbra is az európai hitelezők által létrehozott, a kiadások ellenőrzésére szolgáló megerősített felügyeleti program hatálya alatt áll, amely ez év folyamán jár le. Bár az államadósság csökkenőben van, még mindig a legmagasabb az euróövezetben: 2020-ban a GDP 206,3 százaléka volt, míg 2021-ben 197,1, idén pedig várhatóan 189,6 százalék lesz.

A javuló pénzügyi környezet eredményeképpen Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök szerint megvalósítható cél, hogy Görögország jövőre visszakerüljön a befektetési fokozatba, a jelenlegi gazdasági kihívások ellenére is. Micotakisz kijelentette, hogy Görögország gazdaságát csak kis mértékben fogja érinteni az ukrajnai háború miatt elmélyült energiaválság, de a növekedés nincs veszélyben, mivel a turizmust, a gazdaság fő hajtóerejét, vélhetően nem fogja jelentős csapás sújtani. 2019-ben a görög idegenforgalmi szektor a GDP 21,2 százalékát adta, és a munkavállalók ötöde itt dolgozott. A görög gazdaságot a járvány a turizmus és a vendéglátóipar domináns szerepe miatt az egyik legsúlyosabban érintette az unióban, ami nemcsak a kereskedelemre és a folyó fizetési mérleg egyenlegére, hanem a foglalkoztatásra és a belföldi fogyasztásra is hatással volt. Az ország gazdasága azonban 2021 második felében erőteljesen fellendült, és a teljesítménye elérte járvány előtti szintet. A görög GDP 2021-ben 6,5 százalékkal nőtt, az élénk belső keresletnek és a vártnál jobb turisztikai szezonnak köszönhetően. A növekedés – az uniós helyreállítási alap pénzeivel kiegészülve – az idén is 4,6, jövőre pedig 2,6 százalékos lehet. A járvány és az augusztusi kiterjedt erdőtüzek a kormányzati kiadásokat drasztikusan megnövelték, ami 2021-ben 7,1 százalékos költségvetési hiányt eredményezett, ez azonban idén várhatóan a GDP 1,9 százalékára csökken. Az államadósság – amely az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott – a járvány következtében ismét jelentősen nőtt, de tavaly és várhatóan idén is megint zsugorodik majd. 2020-ban a kormány munkahelyvédelmi támogatásai ellenére a munkanélküliségi ráta 15 százalék fölé emelkedett, ami az egyik legmagasabb érték volt Európában. A gazdaság fellendülése felgyorsította a munkahelyteremtést, így a munkanélküliség idén januárra 12,8 százalékra csökkent, a következő évben pedig várhatóan tovább csökken.

A turisztikai bevételeket idén az is növelheti, hogy hétfőn Vaszilisz Kikilíasz idegenforgalmi miniszter és Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok athéni nagykövete görög–amerikai turisztikai együttműködési nyilatkozatot írt alá, amely egy 31 évvel ezelőtti, az utazási szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének ösztönzését célzó dokumentum meghosszabbítása. Kikilíasz hangsúlyozta, hogy 2022 rekordév lesz a Görögország és az Egyesült Államok közötti közvetlen légi járatok számában, amely eléri a napi kilencet, és több mint 460 ezer ülőhelyet kínál az idén. Pyatt rámutatott, hogy idén nyáron 14 különböző járat fog közlekedni a görög és az amerikai repülőterek között, kiemelve, hogy Görögország az amerikai turisták kiemelt célpontja. A turizmus idei sikere azért is különösen fontos a kormányzat számára, mert Görögországban 2023 tavaszán parlamenti választásokat tartanak.