Adócsökkentéssel ösztönzik a tőzsdézést Romániában

Jövő évtől kevesebb adót kell fizetniük az árfolyamnyereség után a tőkepiaci befektetőknek Romániában. A tőzsdei jövedelem megadóztatását módosító törvény egyúttal megkönnyíti az egyéni tőzsdei befektetők adózását, ugyanakkor mentesíti őket az adminisztratív terhek alól. A bukaresti parlament által elfogadott jogszabály értelmében az egyéni befektetőknek az eddigi 10 helyett csak 1 százalékos nyereségadót kell befizetniük az egy évnél hosszabb ideig birtokukban lévő értékpapírok eladásakor,

ha pedig éven belül válnak meg a befektetésüktől, akkor 3 százalékos adó befizetésére kötelesek. 

Adminisztratív könnyítéseket is bevezetnek, hiszen nem lesz kötelező bevallani a veszteségeket, ugyanakkor az egyéni befektetők 1, illetve 3 százalékos jövedelemadóját visszatartják a brókercégek, és ők fizetik be az államnak. Eddig minden egyéni befektetőnek kötelező volt kitöltenie adóbevallási nyilatkozatot és saját magának kellett kifizetnie az adót. A jogszabályt már csak Klaus Iohannis államfőnek kell aláírnia, és akkor 2023. január 1-jei hatállyal alkalmazni lehet.

A módosító javaslatot előterjesztő kormánypárti és ellenzéki törvényhozók azzal érvelnek, hogy a tőkepiaci befektetők adózásának egyszerűsítése maga után vonja az egyéni befektetők számának növekedését vagy közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül. Szerintük az újítás tehermentesíti a befektetőket és az adóhatóságot is, hiszen ez utóbbinak eddig 10-12 ezer személy adóbevallását kellett követnie, de ezentúl csak 41 brókercégnél kell ellenőriznie a jövedelemadó behajtását. 

Felhívják a figyelmet, hogy noha a lakosság száma alapján Románia – Lengyelország után – a második legnagyobb ország a térségben, csupán 15 és 20 ezer közé tehető az aktív tőzsdézők száma, miközben Lengyelországban 250 ezer egyéni befektetőt tartanak nyilván. Az előterjesztők becslése szerint a részvények adásvételéből származó profitra kivetett adó csökkentése miatt rövid távon évi 31 és 49 millió lej (2,4-3,7 milliárd forint) közötti bevétellel kevesebb folyik be az államkasszába. Arra számítanak azonban, hogy rövid idő alatt mintegy 1 milliárd eurót irányítanak át a tőkepiacra a lakossági bankbetétekből, ami a külföldi befektetők remélt finanszírozásával együtt évi 32 millió eurós többletbevételt hozna az állami költségvetésbe az adó révén.

A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) üdvözli a tőzsdei ügyletekből származó jövedelemadó kulcsának csökkentését, amely szerinte új lendületet ad a piacnak, megemelve az egyéni befektetők számát.

Közelebb kerülünk a befektetőkhöz, akiket egyre inkább arra ösztönzünk, hogy fektessenek be a tőzsdén jegyzett helyi társaságokba, ezáltal megnő ezeknek a vállalatoknak a finanszírozási képessége. Örülünk a román állami intézmények támogatásának, közös cél az ország gazdaságának fejlesztése

– méltatta az adómódosítást Radu Hanga, a BVB igazgatója. 

Nem mindenki támogatja ugyanakkor a változtatást. A versenyhivatal szerint a jogszabály újabb „privilegizált” kategóriát teremt az adózás terén, és nincs összhangban Romániának a helyreállítási és rezilienciatervében vállalt törekvésével, hogy egységesíti a jövedelemadózásra vonatkozó szabályozást. Romániában egyébként két évtizeddel ezelőtt szintén 1 százalékos volt a tőkepiaci tranzakciók adókulcsa, amit 2004-ben 16 százalékosra emeltek. Emiatt akkor a brókerek sztrájkkal tiltakoztak, végül pár évvel ezelőtt az egységes adókulcs lefaragásával a tőzsdei nyereségadó is 10 százalékra csökkent.