Harap az infláció Közép-Európában, erősödik a forint

Több árfolyam-támogató hír érkezett kedden a forint és a közép-európai devizák számára, erősödnek is szépen, a borús idők azonban biztosan nem múltak el. A forint délben 378,75 régiójában forgott az euró ellenében, bőven erősebben a hétfői 384,7 körüli mélypontnál.

Az alapprobléma a feltörekvő piaci devizák számára az idén a dollár erősödésének trendje: a nemzetközi piacokat időről időre lerohanó kockázatkerülés erőteljes amerikai kamatemelési várakozásokkal párosul. Eközben gyengélkedik az európai zászlós deviza, az euró, mert az Európai Központi Bank még a kamatemelés küszöbéig sem jutott el, és a dollár csábítását a régiónk jegybankjainak tavaly óta végrehajtott hatalmas kamatszigorításai csak részben tudnak ellensúlyozni.

A kamatemeléseknek valamekkora hatása mégis van, és ezt kedden két dolog is mutatta. 

Miután a dollár korábbi erősödő trendje kifulladt, a közép-európai devizák kihasználták a pillanatnyi szélcsendet, és a forinttal együtt erősödött a cseh korona és a złoty is, miután kijöttek a magyar és a cseh áprilisi inflációs adatok. Az Európai Unió keleti szárnyának legnagyobb gazdaságai között a magyar éves inflációs ráta a legalacsonyabb és a cseh a legmagasabb – a különbség másfélszeres –, de az áprilisi adat mindkét országban magasabb volt a vártnál, ami olajat adott a várakozásoknak, hogy mindkét jegybank tovább emeli kamatait – miként a lengyel is –, a magasabb kamat pedig támogatást jelent az adott deviza árfolyamának. A cseheknél az éves infláció, csak negyed évvel azután, hogy két számjegyűvé vált, immár a 15 százalékot közelíti.

Van hatása a jegybanki kamatoknak, ezt mutatta kedden a lej erősödése is. Ma ülést tart a román jegybank, és az elemzői konszenzus szerint fél százalékponttal, 3,5 százalékra emeli irányadó kamatát (sőt egyesek, miként az Erste elemzői jegyzetének szerzői, egy egész százalékpontnyi szigorítást várnak). A lej kevesebbet erősödött, mint a régiós társak. Tudni kell, hogy a román jegybank eszköztárában viszonylag kisebb az irányadó kamat súlya, és enélkül is szoros gyeplőn képes tartani a deviza árfolyamát egyéb eszközökkel.

Hogy a tavaly óta végrehajtott több százalékpontnyi kamatszigorítások ellenére milyen törékenyek a régiós devizák, azt néhány órán belül illusztrálta a piac: reggeli erősödésük kifulladt, sőt meg is fordult, amikor a pihenő után megint kezdett magára találni a dollár, és 1,058 környékéről 1,054-re szökött fel az euró ellenében, ismét közelítve az utóbbi két hétben már többször is átszűrt 1,05-os ellenállási szintet. 

Rövid távon sok elemző szerint nem érdemes a dollár ellen fogadni, akik valószínűbbnek tartják, hogy a paritásra – az 1,0-re – érkezzen el az árfolyama, mint az 1,1-re. Az utóbbi csökkentené a nyomást a mi régiónk devizáin is, az előbbi pedig ismét a gyengülésüket okozhatná, akár szigorítanak a helyi jegybankok, akár nem.

Az amerikai kamatok emelkedése és a kínai gazdasági növekedés lassulása „toxikus elegyet” jelent a feltörekvő piaci devizák számára, miközben az orosz–ukrán háború hatásai ugyanakkor segítséget jelentettek az árupiacokon jelentős eladókként aktív országok devizái számára – írta a Financial Times.

Összességében április eleje óta több mint 4 százalékot gyengült az MSCI feltörekvő piaci devizaindexe. Az euró keresztben a forint az idén 2,4, a złoty 1,8, a cseh korona 0,3 százalékot gyengült az euróval szemben, az egységes valuta ellenében is ralizó dollárral szemben azonban ennél is nagyobbak voltak a veszteségeik.