A mintegy 1300 kilométer hosszú, nagyobbrészt erdővel borított területen csak táblák jelzik, hogy Finnország és Oroszország közötti határ közelében jár az, aki erre téved. Az elmúlt években mindössze annyi "fejlesztés" történt itt, hogy a gyalogszerrel könnyebben átjárható szakaszokon kihúztak egy műanyag szalagot, hogy ezzel hívják fel a határsértők figyelmét: épp tilosba tévedtek. Ez azonban vélhetően egyetlen embert sem tántorított el attól, hogy engedély nélkül belépjen Finnországba Oroszországból.
Ezért is tervezi a helsinki kormány, hogy felülvizsgálja az országhatárok védelmét szabályozó törvényt. A Reuters beszámolója szerint úgy módosítanák a rendelkezéseket, hogy felkészülhessenek az Oroszországból érkező hibrid támadások ellen:
kerítést építenének az ország keleti határán.
A kormány szerint erre azért van szükség, mert félő, hogy Moszkva illegális bevándorlók tömegét szabadítja a finnekre, válaszul a helsinki kormány döntésére, hogy szakít eddig féltve őrzött semleges álláspontjával, és csatlakozik a NATO-hoz.
A finnek félelme nem alaptalan, hiszen láttak már hasonlót tavaly év végén Lengyelországban. A közép-európai ország keleti, Fehéroroszországgal közös határán hatalmas tömeg gyűlt össze egyik napról a másikra tavaly év végén, és szó szerint ostrom alá vette az uniós határt. Az akkori beszámolók szerint az illegális átlépéssel próbálkozók többsége a minszki kormány felhívására érkezett az országba, és a fehérorosz hatóságok segítségével jutott el a lengyel határig, ahol aztán csaknem egy hónapig néztek farkasszemet a lengyel határőrökkel. Erről akkor többek között itt írtunk:
Áttörték a lengyel határt, rendkívüli állapot LitvániábanKét nagyobb csoport áttört a határkerítésen, és bejutott Lengyelország területére Fehéroroszországból. Eközben Litvániában a belarusz határ térségében rendkívüli állapot lépett hatályba. |
A finnek, amellett, hogy barikádot építenének az oroszokkal közös határra, a törvénymódosítással korlátoznák a menedékkérők lehetőségeit is: a tervek szerint azok, akik Finnország területén lépnek be az Európai Unióba, a jövőben csak az erre kijelölt határátlépő pontokon adhatják be menedékkérelmüket – hasonlóan ahhoz, ahogy ez Magyarországon már egy ideje működik. A helsinki kormány által javasolt új szabályok ugyan szembemennek az uniós előírásokkal, amelyek a dublini egyezmény alapján lehetőséget biztosítanak a menedékkérőknek, hogy abban a tagállamban, ahol először léptek az EU területére, bármelyik településen benyújtsák a menedékkérelmüket, de ez – úgy tűnik – a finn parlamenti pártokat egyáltalán nem érdekli.
A finn közszolgálati rádió, az YLE hétfőn szondázta a parlamenti képviselőket, és arra jutott, hogy a legtöbben támogatják a kormány tervét; a 124 politikus közül 88 mondta azt, hogy támogatná a határkerítésről szóló kormányzati javaslatot, és csak 22-en voltak azok, akik jelezték: a Baloldali Szövetség nevű párt legtöbb képviselője nemmel szavaz majd, ha eljön az ideje.
Az arányokat látva a képviselők közötti vita legfeljebb arról szólhat, hogy szükség van-e a teljes finn-orosz határ elkerítésére, vagy elegendő az 1300 kilométeres sáv legsérülékenyebb pontjait barikádokkal megerősíteni. Az ellenzék inkább erre hajlik, elsősorban a határvédelem várható költségei miatt. Azzal érvelnek, hogy a határkerítésnek "terelnie kell" a menedékkérőket a hivatalos befogadópontokra, nem elzárni előlük az utat.
Emellett persze szükség lesz a finn határőrség megerősítésére is – mondják.
Befagyhat a konfliktus Ukrajnában a magyar szakértő szerintKijev elfoglalására és az ukrán hatalomváltás megvalósítására Oroszország nem képes, ezek szinte biztosan lekerültek már a napirendről. Moszkva fő célja az Ukrajnától elszakadt két donbaszi állam teljes megszállása, az ő szempontjukból felszabadítása – mondta a Figyelőnek az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetője. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.