Perzselő hőhullám sújtja Amerikát is, a szegénynegyedek a legforróbbak

Elérték a perzselő hőhullámok az Egyesült Államokat is, a héten közel 60 millió amerikainak kell megbirkóznia 37 fok feletti hőmérséklettel. Bár mindenki izzad a tikkasztó hőségben, de a legújabb kutatások szerint nem egyformán. Az, hogy ki hogyan reagál a szélsőséges időjárásra nagyon egyéni, és részben függ a rassztól, a társadalmi osztálytól és attól, milyen környéken él.

A kutatások kimutatták, hogy a városok legmelegebb pontjain általában leginkább alacsonyabb jövedelmű afroamerikaiak és latin-amerikaiak élnek.

Akár 10 Celsius-fokkal is nagyobb lehet a forróság ezeken a környékeken, elsősorban a betontenger miatt, valamint a fák és az árnyékos helyek hiánya miatt.

A Kaliforniai Egyetem kutatói tavaly publikálták cikküket az Earth’s Future folyóiratban, amelyben összehasonlították a népszámlálási adatokat a városi hőmérsékleti rekordokkal. Kimutatták, hogy a kisebbségi közösségek aránytalanul ki vannak téve a hőségnek, mivel nagyobb a népsűrűség, sűrűn beépítettek a városrészek, és emiatt a növényzet is kevesebb.

A hőkülönbségek elsősorban a tájakkal és a várostervezéssel kapcsolatosak, de fél évszázada már formálisan betiltották a rasszista lakhatási politikát. Korábban az afroamerikaiakat és a latin-amerikaiakat nem nézték jó szemmel a pénzügyi negyedekben, körbekerített városrészekbe költöztették őket. Az 1968-as Fair Housing Act betiltotta ezt a gyakorlatot, bár a tanulmányok azt mutatják, hogy még ma is fennáll. Egy a Climate folyóiratban megjelent 2020-as cikk is megállapította, hogy a korábban behatárolt városrészek sokkal melegebbek voltak már akkor is, mint más negyedek. Egyes területeken még nagyobbak voltak a hőkülönbségek: Portland, Ore, Denver és Minneapolis egykor elhatárolt részein akár több mint 8 fokkal volt melegebb, mint a város más pontjain.

Egy 2021-es tanulmány nyomon követte a kapcsolatot a korábbi körbekerítések és a jelenlegi légszennyezési adatok között. A kutatók a Science & Technology Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban részletezték is, hogy az afroamerikaiaknak és a latin-amerikaiaknak gyakran ipari területeken vagy közvetlenül azok mellett kellett letelepedniük.

A hőmérséklet mellett a megélhetési költségek is emelkedtek, júniusban 9,1 százalékra gyorsult az infláció éves szinten az Egyesült Államokban, amivel 41 éves csúcsot döntöttek. Még ennél is meredekebb az energiaköltségek inflációs rátája, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elektromos áram ára – egyebek között a ventilátorok és a klímaberendezések áramellátására is felhasználva – júniusban 13,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy az infláció még jobban megterheli az afroamerikaiakat és latin-amerikaikat – írja a MarketWatch.