Veszélybe sodorhatja Draghi lemondása az olasz gazdaságot

Nem várhatja el Brüsszeltől a következő olasz kormány, hogy újratárgyalják a 200 milliárd eurós uniós Covid–19 helyreállítási alap feltételeit, határozottan tartaniuk kell magukat a korábbi reformvállalásokhoz – figyelmeztetett az EU gazdasági biztosa, Paolo Gentiloni. Majd hozzátette, hogy a mediterrán ország érdeke is, hogy végrehajtsa a reformokat az alulteljesítő gazdaság újraindítása érdekében, függetlenül attól, hogy Mario Draghi miniszterelnök kormányának összeomlása után ki győzedelmeskedik a szeptemberi előrehozott választáson.

Ahogy a latin mondás is szól: pacta sunt servanda, azaz a megállapodásokat be kell tartani– mondta Gentiloni egykori olasz miniszterelnök a Financial Times napilapnak adott interjújában.

Az igaz ugyan, hogy az európai tisztviselők esetlegesen jóváhagyhatják a tagállamok módosítási kérelmeit, hogy a újabb terveik jobban tükrözzék az energiaválságot és a növekvő költségeket, Gentiloni szerint Brüsszel nem járul hozzá az elképzelések nagyszabású átalakításához, hiszen így a reformok végrehajtása kicsúszhat a megszabott időkeretből.

Ha nem költik el időben a támogatást, az nagyon rossz jelzés lesz az Európai Uniónak.

Az unió járvány utáni felzárkózást segítő támogatásából Róma nyerte el a legnagyobb összeget a tagállamok közül: 68,9 milliárd eurót kap a helyreállítási alapból, továbbá legfeljebb 122,6 milliárd hitelt vehet igénybe.

A közel 200 milliárd eurós összeget 2026-ig hívhatják le, feltéve, hogy Olaszország továbbra is teljesíti a Brüsszel által előírt feltételeket. 

A válságból való kilábalást azonban megnehezítik az olasz gazdaság gyermekbetegségei: az alacsony foglalkoztatási ráta, a stagnáló termelékenység, az oktatásba és a technológiai fejlesztésekbe való befektetések szűkössége, a fojtogató bürokrácia és a hagyományos észak–déli megosztottság. Szakértők szerint a strukturális reformok bevezetése elengedhetetlen.

Miután az Európai Központi Bank volt elnöke a múlt héten lemondott miniszterelnöki posztjáról 18 hónapos viszonylagos politikai stabilitás és egységkormányzás után, a pártok most versengenek a következő kormány megalakításáért. A befektetők és az európai országok kiemelt figyelemmel kísérik a római fejleményeket, ezért is érkezett a brüsszeli figyelmeztetés. A piacok attól tartanak, hogy egy új kormányzat megpróbálhatja felülírni Draghi tavalyi megállapodását Brüsszellel a kulcsfontosságú reform- vagy befektetési kötelezettségvállalásokról, ami késlelteti vagy akár veszélybe is sodorja a helyreállítási kölcsön folyósítását. 

Az S&P hitelminősítő is reagált Mario Draghi lemondására: az eddigi stabil kilátást negatívra rontotta, ugyanakkor továbbra is fenntartotta az eddigi BBB hitelminősítést.

A közvélemény-kutatások szerint valószínűleg a szélsőjobboldali Olaszország Fivérei párt – amely Draghi hivatali ideje alatt ellenzékben volt – lesz a legnagyobb frakció az új parlamentben, és egy jobbközép kormány magját adhatja. A párt vezetője, Giorgia Meloni a hét végén úgy nyilatkozott a La Stampa című újságnak, hogy aggódik, mivel a mostani tervek szerint a helyreállítási alapokat nem azokra a területekre csoportosították, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szakértők szerint ha megnyerik a választást, előfordulhat, hogy több módosítást eszközölnének a korábbi megállapodással kapcsolatban.

Draghi lemondása óta nőtt a tízéves olasz és a német államkötvény hozama közötti különbség, ami az olasz gazdasági kilátásokba vetett bizalom gyengülésére utal.

Egyetlen olasz kormány sem hagyhatja figyelmen kívül az európai kereteket, mindenképp be kell tartani a fiskális szabályokat, és be kell vezetni az adócsökkentést. Nagyon negatív kimenetele lehet, ha nem veszik figyelembe az előírásokat– figyelmeztetett Gentiloni.

Gentiloni, aki az olasz balközép Demokrata Párt képviselője, kijelentette, hogy bár sajnálja a bizalmi szavazás kimenetelét, amely Draghit lemondásra késztette, az, hogy Olaszország választásra készül, egyáltalán nem ad okot aggodalomra, hiszen így működnek a dolgok. Brüsszellel kapcsolatban pedig elmondta, hogy az idei év második felében vagy legkésőbb 2023 elején az Európai Bizottság több tagállammal is tárgyalásokat folytathat a kifizetések esetleges csökkentéséről, ha késnének a beruházások, vagy nem hajtják végre a vállalt reformokat.