Cudar idők jönnek Nagy-Britanniában, lefölözik az energiacégek extraprofitját is
Keményen megadóztatná Rishi Sunak kormánya az energetikai cégeket. Az új elképzelések szerint csaknem 40 százalékos különadót kellene fizetniük a villamosenergia-termelőknek a magas energiaárak miatt keletkezett többletprofitjukból. Egy, az új kormány javaslatát jól ismerő forrás a Bloombergnek azt mondta, az új javaslatcsomag felváltaná Liz Truss tervét, amely az atomenergia-termelők bevételének korlátozásáról szólt volna.
Az új illeték az olaj- és gázipari cégek nyereségét terhelő, már meglévő adót egészítené ki. A sarcot 2028-ig kellene fizetniük az érintett társaságoknak, és szintjét a mostani 25-ről, 35 százalékra emelnék fel.
A pénzre nagy szükség van, ugyanis egy 55 milliárd fontos lyuk tátong most a költségvetésben. Ennek 40 százalékát adóemelésből,
százalékát pedig kiadáscsökkentésből finanszíroznák. Örülhetnek viszont a nyugdíjasok, ugyanis a kormányfő minden eddiginél határozottabban utalt arra, hogy a nyugdíjak megőrzik vásárlóerejüket.
Emellett a brit gazdaság teljesítménye is csökkent a harmadik negyedévben. A Financial Times szerint a kivetett adóból több mint
45 milliárd font folyhat be a következő hat évben, az energiaárak függvényében. Az illetéket egy bizonyos megawattóránkénti ár felett kell megfizetni.
Áprilistól a britek közműkiadásai tovább emelkedhetnek, ugyanis várhatóan 3100 fontra emelik a most 2500 fonton befagyasztott rezsiszámlákat. Emellett Jeremy Hunt pénzügyminiszter a rászorulókat, a nyugdíjasokat és a rokkantakat célzott kifizetésekkel támogatná. Huntra egyébként nagy nyomás nehezedik, ugyanis az inflációval megegyező ütemű támogatásnövelést várnak tőle, emellett el szeretnék fogadtatni vele, hogy 10 százalékkal, óránként 10,4 fontra emelje fel a legkisebb adható bért.
Elkeserítő béradatok érkeztek
A munkaerőpiac felől bizonyosan nem enyhül majd az inflációs nyomás a szigetországban, ugyanis a reálbérek a 2009-es recesszió óta a leggyorsabb ütemben zsugorodnak, és az inaktivitás is növekszik. Erre utal legalábbis, hogy a szeptemberrel zárult három hónapban mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma csökkent. Ezzel már 630 ezerre nőtt a munkanélküli, állást nem is keresők száma.
A statisztikai hivatal (ONS) adatai a kamatemelés irányába hatnak, ugyanis
könnyen ár-bér spirál alakulhat ki, a fogyasztói árak 10,1 százalékkal nőttek, és nem enyhül a munkaerőhiány sem.
Az ONS szerint még a bérek erőteljes növekedése ellenére is 2,6 százalékkal csökkentek a reálbérek a magas infláció miatt. A bónuszok nélkül számított heti átlagkereset 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, ami 2021 augusztusa óta a legnagyobb ütem. Ugyanakkor rekordra nőtt a magán- és a költségvetési szektor átlagfizetése közötti különbség. A munkanélküliségi ráta négy évtizedes mélypontja közelében, 3,6 százalékon maradt, de meghaladta a szeptemberi 3,5 százalékot.
A Bloomberg Economics szerint tehát valószínűsíthető az újabb, 50 bázispontos kamatemelés a Bank of England decemberi ülésén. Jeremy Hunt pénzügyminiszter kijelentette, hogy az infláció elleni küzdelmet tekinti „abszolút prioritásnak”. Ennek érdekében kemény lépésekre szánja magát, amelyeket várhatóan csütörtökön ismertet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.