Veszélyesen nő a nyomás, hogy a Roszatom is szankciók alá kerüljön

Növekszik a nyomás a politikai szereplőkön, hogy az Oroszország elleni szankciók készülő, immár tizedik körébe kerüljenek be büntetőintézkedések az orosz nukleáris ipar zászlóshajója, a Roszatom ellen is. A felvetés a nagypolitika szintjén sem új, és az, hogy miként alakul a sorsa, Magyarország számára is a legfontosabb nemzetközi kérdések közé tartozik, hiszen a hazai áramtermelés zömét adó Paksi Atomerőmű fűtőelemeit is az orosz vállalat gyártja.

Az eddig kivetett szankciók azt célozták – kétséges sikerrel –, hogy csökkentsék az orosz bevételeket, illetve gyengítsék az Ukrajnával harcoló ország hadi képességeit, beleértve a hadiipart. 

Ukrajna már egy ideje sürgeti, hogy a büntetőintézkedéseket terjesszék ki az orosz állam kontrollálta Roszatomra. A Reuters egy héttel ezelőtti jelentése szerint ezt támogatják az Európai Unió Moszkva-ellenes „héjái”, Lengyelország és Litvánia is. 

A lap szerint dokumentumok bizonyítják, hogy az orosz állami nukleáris energia konglomerátum eddig is azon dolgozott, hogy komponensekkel, technológiával és nyersanyagokkal lássa el az orosz hadiipart, és ezt vezet a felhívásokhoz, hogy a Roszatomot is vonják szankciók alá.

A lap egy levelet idéz, amit megszerzett az ukrán hírszerzés, és eljutott a Washington Posthoz is. Ebben a Roszatom egyik osztályvezetője októberben egy a közelmúltban tartott találkozóra utal a védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel, és kiderül belőle, hogy a vállalat a konkrét termékeket is részletezve szállításokat ajánlott az orosz hadseregnek és szankciók alatt álló fegyvergyártóknak. 

Az utóbbiak közt szerepelt a rakétarendszereket gyártó Almaz-Antej és NPK Tekmas, az Iszkander rakétákat előállító Viszokotocsnyije Komlexi, az NPO Szplav, amelytől az Uragan rakétavetők jönnek, az állami repülőgépgyártó konglomerátum és több páncélozott harcjármű gyártója. 

A Roszatom atomerőműveket üzemeltető civil vállalatként határozza meg önmagát, de a háború feltárta, hogy a cég – amelynek igazgatóságát megrakták az orosz titkosszolgálatok jelenlegi és korábbi vezető hivatalnokaival – mennyire összekötődött a hadiipari komplexummal, sőt az ukrajnai orosz katonai műveletekkel is – írja a befolyásos amerikai lap. 

A Roszatomnak egyébként, háború ide, vagy oda, jól fut a szekere.

Eközben folytatódik a véres háború – a zaporizzsjai atomerőmű környékén az oroszok éppen előrenyomulnak –, érkeznek az újabb és újabb nyugati fegyverszállítmányok Ukrajnába, és még többről tárgyalnak. Az ukránok Roszatom elleni vádjai közt az is szerepel, hogy segítette a hatalmas zaporizzsjai erőmű orosz megszállását és a környékének a lövetését, ami az áramtermelés leállításához vezetett – említi a lap. Az újság kérdéseire a Roszatom ezt válaszolta: „Kérdésük minden állítása teljesen hamis.” 

Gyorsan döntenének az újabb szankciós körről

A büntetőintézkedések tizedik csomagja Brüsszel szándéka szerint igen gyorsan megérkezhet, a Politico egy forrása szerint azt szeretnék, ha Ukrajna lerohanásának első évfordulójára – azaz február 24-re – már alkalmazhatnák őket.

A magyar kormány ellenezte a szankciók sorozatát, és konkrétan azt is, hogy a nukleáris energiára is kiterjesszék. A szankciók nem működnek, óriási bajt okoznak – mondta a horvát köztársasági elnök is Budapesten.  

Ha végül szankcionálnák is a Roszatomot, az eddigi csomagok esetében is többször volt rá példa, hogy Magyarország kivételeket alkudott ki magának olyan új szabályok alól, amelyek hatalmas károkat okozhattak volna a gazdaságnak és a polgároknak.

Az amerikai lap megemlíti azt is, hogy a Roszatomot védi az erős globális üzleti jelenléte, beleértve Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat is. Miközben a Magyarországot rendszeresen támadók Budapestet szokták kiemelni kerékkötőként, 

A Post által idézett Mark Hibbs – a Carnegie Endowment for International Peace nukleáris politikai programjának vezető kutatója – Szlovákiát emelte ki, ahol az áram több mint felét ilyen erőműben állítják elő. Az USA dúsítotturán-ellátásának mintegy a negyede is a Roszatomtól származik.

A Roszatom összességében a világ dúsítotturán-piacának mintegy 30 százalékét ellenőrzi, a reaktorüzemanyag piac 17 százalékát és a világon működő mintegy 450 atomerőmű körülbelül ötödét az oroszok tervezték. A Roszatom most is 23 nukleáris projekten dolgozik – Indiától Törökországon és Magyarországon keresztül Egyiptomig –, és a megrendelései 200 milliárd dollárra rúgnak, ami több, mint az éves magyar belföldi össztermék.