Elkezdett fájni az orosz költségvetésnek a háború

Az orosz büdzsé hiánya 1,76 ezermilliárd rubelre (kb. 25 milliárd dollár) duzzadt januárban, az év első hónapjában a 90-es évek vége óta nem volt ekkora hiány. 

Az olajból és gázból származó bevételek az előző év azonos időszakához képest 46 százalékkal, 426 milliárd rubelre csökkentek – közölte az orosz pénzügyi tárca, főleg az olajárak, az Urals kőolajtípus áresésével indokolva ezt. A bevételcsökkenéshez hozzájárult a földgázexport visszaesése. Az orosz kőolajat csak tetemes diszkonttal tudja Moszkva értékesíteni a nemzetközi piacokon. 

A kiadások viszont éves alapon 59 százalékkal, 3,12 ezermilliárd rubelre szöktek fel. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy ukrán források szerint a háború kitörésének február 24-i évfordulójára az oroszok átfogó offenzívával készülnek. A januári hiány az egész évre tervezettnek a 60 százaléka, ennek ellenére az orosz pénzügyi vezetés közölte, hogy tartani tudják az idei hiánycélt.

Finanszírozási gondok

Natalia Lavrova, a BCS Global Markets elemzője szerint most fordul elő első ízben, hogy Oroszország a drasztikus bevételcsökkenés ellenére radikális kiadásnövekedést engedett meg a költségvetésben. A büdzsét azonban nem csak az olaj- és a gázbevételek csökkenése úsztatta el, a bevételi oldal ezek nélkül számolva is 28 százalékkal, 931 milliárd rubelre mérséklődött az előző januárhoz viszonyítva – elapadóban vannak az áfa- és a társasági adóbevételek is. Lavrova szerint hasonlóra a pandémia tombolása idején volt példa, amikor Oroszország is kőkemény lezárásokkal igyekezett megfékezni a kórt.

A nyugati szankciók és a nyersanyagok áresése miatt ez most nem folyik be. Piaci információk szerint az Urals hordónkénti ára egy év alatt 41 százalékkal, 50 dollár közelébe csökkent, a költségvetésben viszont 70 dolláros árszinttel számoltak. A Brent a kedd reggeli kereskedésben 83 dollár körül nyitott.

A rubel árfolyamának védelmében Moszkva 38,5 milliárd renmimbi értékben interveniált a devizapiacon januárban, az állami vagyonalapból aranyat is adtak el – 3,6 tonnát. A tervek szerint az első negyedévben 800 milliárd rubel értékben bocsátanak ki állampapírokat – értelemszerűen a belföldi piacon –, az idei kibocsátási tervet 2,5 ezermilliárd rubelre emelnék a korábbi 1,7 ezermilliárdról.

Európa és az USA fizeti a cechet

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzőjének Facebookon közzétett kommentárja szerint az elemzők egyébként megszorítások nélkül a GDP 5 százalékos hiányára számítanak idén, ami körülbelül 101 milliárd dollárt jelent. Ez nem tűnik soknak, de gondoljunk bele, hogy Oroszország nem tud a nyugati hitelezőkhöz fordulni, Kína meg egyáltalán nem biztos, hogy kis kamatfelárral ad nekik bármit is.

Az elemző értékelése szerint Oroszország egy ilyen költséges háborút nem tud sokáig fenntartani. „Kína és India nagyon jól jár ezzel, mert 30-40 dollárral olcsóbban kapnak kőolajat, nem is tiltakoznak ellene. Európa és az USA meg fizeti a cechet, amely egyelőre nem akkora, hogy megrengetné a gazdaságot” – teszi hozzá a közgazdász.

Bővült az iráni árnyékflotta

A bevételek növelése érdekében az oroszok igyekeznek kijátszani a szankciókat. Erre árnyékflottákat használnak fel. A Financial Times értesülései szerint december óta egy legalább 16 tankerből álló iráni árnyékflotta vállal ebben egyre aktívabb szerepet – ezek korábban iráni nyersolajat szállítottak. Olajpiaci elemzők szerint az elérhető kapacitásokért folytatott orosz–iráni versengés potenciális konfliktusforrás volt, így az iráni tankerek megjelenése az orosz olajszállításokban arra utal, hogy Teherán offshore entitásokon keresztül tudta növelni flottáját. Az FT szerint az is elképzelhető, hogy a flotta bővítése összefügg a szankciók febuár elején életbe lépett újabb hullámával, amely szerint a korlátozások a nyers olajon túl a feldolgozott olajtermékekre, így a gázolajra is kiterjednek.