Nem mindenkire vonatkoznak a szankciók – lebuktak a nagy nyugati multik, hogy Oroszországgal üzletelnek

Az orosz–ukrán háború kitörése után több mint egy évvel a világ legnagyobb cégei közül több holland vagy holland gyökerű vállalat még mindig jelen van az orosz piacon – erről írt meglehetően lesújtó hangvételű cikket a Volkskrant.nl. A nagy múltú lap – a holland írott sajtó egyik legtöbbet idézett forrása – mindezt azzal a kommentárral közölte, hogy az érintett cégek így életben tartják az orosz hadigépezetet, amely Ukrajnában pusztít.

Az tény, hogy nem kis szereplők tartanak fenn változatlanul kereskedelmi kapcsolatot az orosz piacon. A Volkskrant szerint érintett 

Tehát egyebek mellett például olyan jól ismert márkák, mint a Magnum jégkrém, a Philips borotvák, a Bavaria sörök és a Douwe Egberts kávéi és teái ugyanúgy elérhetők az orosz fogyasztóknak, mint Ukrajna lerohanása előtt. Mindez azért is visszás, mert más globális holland hátterű vállalkozások, mint a Heineken, a Shell, a Booking.com vagy a KLM a tetemes veszteségek ellenére is úgy döntött, hogy lezárja az orosz operációit, és a fegyveres konfliktus első heteiben már maga mögött hagyta az orosz piacot.

Miért nem vonultak ki a legnagyobb holland cégek Oroszországból?

A teljes kivonulás tehát többeknél elmaradt, ugyanakkor azt nem lehet állítani, hogy ezek a cégek ne léptettek volna életbe korlátozásokat az orosz jelenlétre vonatkozóan. A társaságok ugyan nem kívánták részletesen megmagyarázni az álláspontjukat, de arra felhívták a figyelmet, hogy határozottan elítélik az orosz agressziót. Ennek tudható be, hogy lényegesen visszavágták az oroszországi tevékenységüket, leállították a befektetéseiket és például a reklámköltéseiket is. Kiemelték, hogy nekik a munkavállalók érdekeit, illetve a nélkülözhetetlen termékek ellátásbiztonságát is mérlegelniük kell.

A Philips az emberi jogok miatt maradt az orosz piacon, az Unilever zéró profitot ígér

A Philips azt állítja, hogy az orosz működését csak orvosi rendszerek szállítására szűkítették, és ennek kapcsán minden jogszabálynak és szankciónak eleget tesznek. Rávilágítottak, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkérdőjelezhetetlen emberi jog. Csakhogy a Volkskrant rámutatott, hogy a Philips orosz webáruházban lámpák és háztartási cikkek is kaphatók. Igaz, ezek régebbi készletek is lehetnek. (az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy a Philipsnek sok köze nincs ehhez, a cég kiszervezte és már 2016-ban eladta világítástechnikai üzletágát Signify néven, ugyanakkor a márkahasználatot engedélyezte – A Szerk.) 

A brit tulajdonú, de holland gyökerű Unilevernek négy gyára termel jelenleg is Oroszországban, ezekben összesen háromezer főt foglalkoztatnak. A cég azt jelezte, hogy leállította az innen származó termékek importját és exportját, új fejlesztéseket nem hajt végre, és tulajdonképpen profitot sem hoz neki az orosz jelenlét. A menedzsment azt mondta, hogy semmivel sem változott volna a helyzet, ha átadták volna az oroszoknak a gyárak üzemeltetését. A kritikák szerint azzal, hogy a vállalat továbbra is gyárt a mindennapi élethez szükséges alapvető élelmiszer- és higiéniai termékeket, valamint adót is fizet, 

Ez pedig kulcsfontosságú lehet a háború folytatása szempontjából, ugyanis a Kreml pozíciója meginoghat, ha a társadalomban zúgolódás lép fel.

Mi lesz az Oroszországban forgalmazott teákkal és sörökkel? 

Az egyik legaktuálisabb kérdés, hogy a Jacobs Douwe Egberts Peet’s (JDE Peet’s), hogyan alakítja ki az oroszországi stratégiáját. A cég ugyanis nem követte az amerikai riválisának, a Starbucksnak a példáját: nem vonult ki Oroszországból, a szentpétervári gyára folyamatosan üzemel. Termékei ott vannak az orosz áruházak polcain, de arra nincs hiteles adat, hogy a Douwe Egberts és a Pickwick termékek után mennyi adóval járul hozzá az orosz költségvetéshez. Pedig ennek közzétételére önként tett vállalást a JDE Peet’s.

Az észak-brabanti Royal Swinkels Family Brewers sörfőzde a meglévő márkái mellé még egy újat is bevezetett az orosz piacra, a Bavaria Alcohol Free sört félliteres kiszerelésben. A holland cég ugyan tavaly júniusban felmondta az oroszországi licencszerződését, de állítása szerint lehetetlen volt azonnal leállítani a gyártást, mivel az italok árusítása egyelőre nincs rajta az Oroszország elleni európai szankciók listáján. Vagyis nem talált jogalapot az egyoldalú felmondásra. Az is igaz viszont, hogy a Swinkels nem jelentős szereplő az orosz sörpiacon, a bevételeiből pedig Ukrajnának is adományoz.

Miért fontos az, hogy a nyugati cégek kivonuljanak Oroszországból?

A holland újság megjegyezte, hogy a világ egyik vezető tudásközpontja, a Yale Egyetem kutatócsoportja folyamatosan monitorozza a nemzetközi vállalatokat, hogy milyen mértékben számolják fel az oroszországi érdekeltségeiket. 

A listát készítő szakértői csoport vezetője, Jeffrey Sonnenfeld arról tájékoztatott, hogy folyamatosan bővül azoknak a cégeknek a köre, amelyek felülbírálják korábbi döntésüket, és részben vagy egészben elhagyják az orosz piacot. Kifejezte reményét, hogy az Unilever, a JDE Peet’s és a Philips is hamarosan beáll a sorba. Ennek azért van jelentősége, mert a nyugati cégek jelenléte értelemszerűen hatással van az orosz gazdaságra. A már eddig kivonult cégek az orosz foglalkoztatotti arány 12 százalékát mondhatták magukénak, a nemzeti össztermékben is nagy súlyt képviseltek. Jeffrey Sonnenfeld szerint a nyugati vállalatok távozásával az orosz gazdasági fejlődés mélyütést kapott, Oroszország kieshet a globális gazdaságból. Ezért szerinte indokolatlan a cinizmus a szankciókkal kapcsolatban.