késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tizenhét év növekedés után földbe állt a német építőipar
A német, osztrák és svájci (DACH) építőipari vállalatok bevételei reálértéken akár 4,8 százalékkal is visszaeshetnek a következő néhány évben – derült ki a Roland Berger tanácsadócég friss tanulmányából . Az elemzés szerint a várható gázhiány, valamint a megugró infláció, a magas kamatlábak és a lassuló engedélyezési számok 2024-ig jelentős hatással lesznek az új építkezésekre, különösen az egylakásos lakóépületekre.
Fotó: Krisztian Bocsi / Bloomberg via Getty Images
A német építőipar az elmúlt 17 évben folyamatosan növekedett, azonban most a lassulás jelei tapasztalhatók. Habár az ágazat a világjárvány alatt viszonylag stabil volt, az orosz–ukrán háború földgázellátási válságot idézett elő, amely különösen Európában érezhető. A tanulmány szerint a DACH-építőipar legkorábban 2024-ben normalizálódhat.
A gázhiány például máris 60 százalékos anyagár-emelkedéshez vezetett. Következésképpen a gázhasználat korlátozása az iparban reális veszélyt jelent. Emellett az infláció már most 7-8 százalékos, ami növekvő kamatlábakhoz és további bizonytalansághoz vezet
– foglalta össze Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A Roland Berger legfrissebb Építőipari Radarja alapján a DACH régióban az eladott áruk gyártási költségei 15–25 százalékkal nőhetnek a következő évben, ami jelentős, 10 százalékpontos nyereségromlást is okozhat.
A tanulmány szerint a legnagyobb aggodalomra az építési engedélyek számának lassú növekedése adhat okot. Bár az engedélyek nominális értéke még mindig 8,6 százalékkal emelkedik évente, 2022 első felében az engedélyek reálértéke éves szinten már 10,1 százalékos csökkenést mutatott.
A Roland Berger három forgatókönyvet modellezett annak érdekében, hogy tanulmányozza a leírt tényezők és változások középtávú hatását.
Fotó: Getty Images
A modellek figyelembe veszik a különböző építőipari szegmensekre (új építés, felújítás) és az építőipari értéklánc különböző szereplőire (a fejlesztőktől a különböző gyártókon át az építőipari vállalatokig) gyakorolt hatásait.
A modellek alapján legkorábban 2024-ig, de a válság súlyosságától függően akár 2026-ig is eltarthat, mire a mutatók normalizálódnak.
Míg az ellátási zavarok és az anyagárak valószínűleg csak rövid távú kihívást jelentenek, és 2024-ig normalizálódnak, az energia- és gázárak, valamint a kamatlábak és az infláció középtávon, 2026-ig valószínűleg továbbra is aggodalomra adnak okot a DACH és Közép-Európa számára.
Mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében jelentős sokkot tapasztalunk majd
– összegezte Schannen Frigyes.
Hozzátette, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint ebben a szegmensben 2023-ban 6 százalék alatt, 2024-ben pedig 3 és 6 százalék között alakulhat a megrendelésbevétel csökkenése.
Gyenge negyedévet produkált az építőipar, de nem kell szégyenkeznieKicsit bővült a megkezdett beruházások összértéke a tavalyi utolsó negyedévben, de gyengére sikerült az év vége. Az építőipari adatokat a 2022 elején megkezdett beruházások húzták felfelé. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.