késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az egykori hódító Japán fegyvergyártásra szólította fel nagyvállalatait
Japán a második világháború óta nem látott fegyverkezésbe kezdett. A háború után abban állapodott meg az Egyesült Államokkal, hogy a hadseregét minimális szinten tartja, cserébe pedig az amerikaiak garantálják a biztonságát. A több évtizedes megegyezést azonban nemrég felrúgták: az amerikaiakkal és a dél-koreaiakkal védelmi szövetség kiépítésén dolgoznak.
Fotó: AFP
Miért fegyverkezik Japán?
Leginkább a kínai fenyegetés miatt.
Az orosz–ukrán háború tavalyi kirobbanása után a szigetország változtatott az addigi hozzáállásán, és fokozatosan felpörgeti védelmi iparát. Már tavaly bemutatta a 315 milliárd dolláros, öt évre szóló katonai programját. Célja elrettenteni Kínát az erőszakos fellépéstől a Kelet-kínai-tengeren.
Egyrészt Kína és Japán vitája egyre élesedik a kelet-kínai-tengeri apró, japán ellenőrzés alatt álló szigetek hovatartozásáról. Kína szerint a lakatlan szigetek hozzá tartoznak, és nem hajlandó elismerni Japán követelését. Az ügy pikantériája, hogy még Tajvan is igényt tart a földekre. A kínai parti őrség rendszeresen járőrözik a közeli vizeken és a légtérben, amire a japán hadseregnek is reagálnia kell.
A másik fontos tényező Tajvan. Sokan párhuzamba állítják az Ukrajna elleni, területszerzésre irányuló orosz agressziót Kína politikájával, amely szerint Tajvan az ázsiai ország része, és bármikor lerohanhatja azt.
A japán kormány egyre valószínűbbnek tartja Tajvan kínai invázióját. Ha ez megtörténik, akkor a Japán Önvédelmi Erők várhatóan csatlakoznak az amerikai erőkhöz a sziget megvédésére
– legalábbis a miniszterek nyilatkozatai erre engednek következtetni. Kisida Fumio japán miniszterelnök és a dél-koreai elnök csütörtökön tartottak megbeszélést arról, hogy az Egyesült Államokkal közösen egységes frontot alkossanak Észak-Korea és Kína ellen – írja az ABC News.
A japán haditengerészet kulcsfontosságú szerepet játszana az esetleges katonai konfliktusban, ám az a hadsereggel együtt jelentős létszámhiánnyal küzd. A védelmi kiadások nemrégiben eldöntött növelése nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek rövid távon kezelnék a toborzási problémákat.
Kína jelentősen megnövelte jelenlétét a környező vizeken az elmúlt évtizedben. Tekintettel a Tajvan elleni kínai invázió növekvő lehetőségére, Japán stratégiája délre, a Kelet-kínai-tengerre és a déli szigeteire összpontosít.
Hogyan növeli védelmét Japán?
Kisida Fumio miniszterelnök tavaly novemberben állt elő a tervvel: jelentősen növelni kell Japán védelmi költségvetését.
A javaslata szerint 2027-re a GDP 1 százalékáról 2 százalékra szükséges emelni a katonai kiadásokat.
Ugyanakkor a hadsereg létszámának bővítéséről nem rendelkezett. Ehelyett a kiberhadviselési parancsnokság bővítését és a hadseregen belül új, támadó rakétaképességek kifejlesztését tervezi – írta meg a Foreign Policy. Pedig a katonaság alacsony létszáma is kulcskérdés. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a haderő méretét közel 15 százalékkal csökkentették a harckocsi- és tüzérségi lövegállomány jelentős leépítése mellett.
Kisida Fumio miniszterelnök haderőfejlesztési terve a védelmi célú gyártást a nemzetbiztonság egyik fő pilléreként határozza meg.
A stratégia alapvető része, hogy meggyőzze a fegyvergyártásról az olyan kereskedelmi cégeket, mint a Toshiba, a Mitsubishi Electric vagy a Daikin Industries.
A védelmi minisztérium számos céggel tárgyalt, s a vállalatok képviselői több aggályt is megfogalmaztak, kezdve az alacsony haszonkulcstól a gyártóüzemek építésének pénzügyi kockázatain át az imázsrombolásig – mondta a Reutersnek egy a megbeszéléseken részt vevő tisztviselő.
Orvosolva az aggodalmakat, a kormány olyan jogszabályokat készít elő, amelyek a katonai felszerelések eladásának haszonkulcsát néhány százalékról akár 15 százalékra emelik, továbbá állami tulajdonú gyárakat biztosítanának, amelyeket a cégek kockázatmentesen használhatnak a termelésük bővítésére.
Japán legnagyobb védelmi vállalata, a Mitsubishi Heavy Industries új, sugárhajtású vadászgépet gyárt, és nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt. Katonai szerződései a tavalyi 29 milliárd dolláros bevételnek csak a tizedét teszik ki. Üzletének nagy részét polgári repülőgép-alkatrészek és egyéb, a civilszférának készített termékcikkek teszik ki.
Fotó: Inagaki Maszanori / Jomiuri Sinbun via AFP
Arai Masahiko, a Mitsubishi Electric védelmi rendszerek üzletága vezetőjének legnagyobb aggodalma, hogy mi lesz az ötéves haderőfejlesztési terv végrehajtása után. A cég az imázsát kockáztatja a 34 milliárd dolláros tavalyi forgalmának mindössze 4 százalékáért – ennyivel részesedik a hadiipari ágazat az összes bevételből. Más beszállító pedig attól tart, hogy a regionális feszültségekbe való közvetlen belekeveredés rossz hatással lehet az üzletre. Miután Japán 2014-ben véget vetett a katonai export évtizedes tilalmának, az elemzők szerint egyedül a Mitsubishi Electric használta ki a feltárulkozó lehetőséget.
A cégek nagyon nehezen tudják megmagyarázni a részvényeseiknek a fegyvergyártást a jövedelmezőbb termékek helyett. Sokan közülük különleges felszerelésként emlegetik ezeket az árukat, míg más vállalatok nem szívesen beszélnek védelmi gyártásáról, mert attól tartanak, hogy azzal elriasztják az ügyfeleket.
A japán társadalom ugyanis mélyen ellenzi a militarizmust – ennek gyökerei még a második világháborút lezáró atomcsapásokban keresendők.
Mindenesetre a rendkívül alacsony népszerűségű kormányfő helyzete kissé javulhat, mivel a lakosság vélekedése a kormánynak kedvező irányba mozdult el, legalábbis az általa közzétett közvélemény-kutatás szerint. Az 1602 személy megkérdezésével készült felmérésben 41,5 százalék támogatta a katonaság megerősítését, míg öt éve ez a szám csak 29,1 százalék volt.
A lakosságra hárítaná a védelmi kiadások költségeit a japán vezetésAz észak-koreai rakétakísérletek és a kínai fenyegetések miatt Japán kormánya bejelentette, hogy nagymértékben növelni fogja az ország védelmi kiadásait. Kisida Fumio miniszterelnök a GDP 2 százalékára emelné a fegyverkezési befektetéseket, és úgy látja, hogy a védelmi kiadásokból az egész társadalomnak ki kell vennie a részét. |
Fotó: Anadolu Agency
A japán haditengerészet az utóbbi években olyan új hajókkal bővítette flottáját, amelyek kisebb legénységgel is működnek, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy kezeljék a létszámhiányt. A szigetország 171 százalékkal fokozta védelmi importját 2018 és 2022 között.
A diplomáciai feszültségek ellenére Kína Japán legfontosabb kereskedelmi partnere, és számos japán vállalat fontos gyártási bázisa.
Az egyre feszültebb viszony rendezése érdekében tartott biztonságpolitikai találkozót Kína és JapánKína és Japán védelmi miniszterei 4 év után először ültek tárgyalóasztalhoz. Kína kijelentette, hogy nyugtalanítja a Japán fegyverkezés, Tokió pedig Peking Oroszországhoz fűződő egyre szorosabb kapcsolatait, valamint a rejtélyes kínai léggömböket kifogásolta. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.